Jogállam, 1904 (3. évfolyam, 1-8. szám)
1904 / 6. szám - A magyar budgetjog sérelmei és sérelmeinek orvoslása
A MAGYAR BUDGETJOG SÉRELMEINEK ORVOSLÁSA. nak egy részét. A midőn tehát a kormány az ország kiadásait utalványozta és bevételeit bevételezte, kétségtelenül súlyos törvényés alkotmánysértést követett el. De ha bár cselekményét enyhébben nem minősítheti senki, mégis korántsem érheti oly sújtó Ítélet, •mint a milyen megilletné az a) és b) alatt felhozott esetekben. A midőn obstrukczió terelte a kormányt (a rövidség kedvéért használom az inkorrekt kifejezést) ex-lexbe, nem volt szándéka az ország budgetjogát sérteni, vagy elkobozni, hiszen kellő időben terjesztette be az országgyűlésnek költségelőirányzatát, s amint az nem emeltetett törvényerőre, kellő időben kért időleges felhatalmazást (indemnityt). De nem állította saját akaratát, költségvetését és politikai irányát, szembe a nemzet akaratát jogosan kifejezésre juttató többség akaratával és irányával, minthogy ez utóbbi nem jutott abba a helyzetbe, hogy akaratát egyáltaljában és bármely irányban nyilváníthassa. Sőt a legutóbb előfordult konkrét esetben nem a kormány, helyesebben a kormányt vezető államférfiak személye ellen forduló bizalmatlansága a kisebbségnek indított a budget létrehozásának megakadályozására. A kisebbség azzal, hogy nem engedett budgettörvényt hozni, nem a költségvetést kivánta megtagadni, nem ez volt ellenszegülésének czélja, hanem engedékenységre akarta kényszeríteni más téren, a katonai kérdések terén, a végrehajtó hatalmat, vagyis a koronát és kormányt együtt. Visszaélt tehát a kisebbség a budgetjoggal, a melyet költségvetés megtagadásra csak a többség is, bár alkotmányjogilag helytelenül használhatna fel, azért, hogy fegyverül használja, azért, hogy a végrehajtó hatalmat kényszerhelyzetbe hozza, a mint tette ugyanazt, a most ide nem tartozó, ujonczmegajánlási joggal. A kormány nem szándékos, sőt szándékával egyenesen ellenkező, ráerőszakoltatott helyzetben követte el a budgetjog megsértését. Kényszerhelyzetben volt, s ezt a kényszerhelyzetet a nyilvánvaló parlamenti kisebbség — szembeszállva a végrehajtó hatalom törvénytisztelő szándékával — szándékosan teremtette. Gneist azt mondja:
