Jogállam, 1904 (3. évfolyam, 1-8. szám)

1904 / 6. szám - A magyar budgetjog sérelmei és sérelmeinek orvoslása

A MAGYAR BUDGETJOG SÉRELMEINEK ORVOSLÁSA. 3 10 hogy azok az esetek preczedensül felhasználtathassanak, tartozunk megvédelmezni alkotmányunkat és budgetjogunkat. A védelmet egyedül ugy képzelem teljesen biztosnak, ha a mult és a jövő közt hatalmas válaszfalat emelünk. E válaszfal volna szerintem a magyar budgetjognak uj alapon történendő felépítése. A; uj budgetjognak egyaránt biztosítani kellene egyfelől a\ államháztartás zavartalan vezethetésének feltétlen lehetőségét, valamint fenntartani a budgetjog erejét, mint alkotmányunk elsőrendű garancz'iáját. E gondolat adta kezembe a tollat. A nézetem szerint alkotandó budgetjog körvonalait szándékozom e sorokban vázolni. II. A végrehajtó hatalom a nemzetnek parlamentje utján gyakorolt budgetjogát különböző, alkotmányjogilag többé-kevésbé súlyos beszámitás alá eső indokokból és körülmények közt sértheti meg. A sérelem elkövethető: a) czeízatosan, vagyis a nemzet budgetjogának akár időleges, akár tartós, vagy állandó elkobzása szándékából; b) oly esetben, a mikor az országgyűlés többsége a költségvetési törvényt nem szavazz^ meg, vagy valamely tényleges kormánynak megtagadja a budgetjogi felhatalmazást, a kormány azonban, daczára annak, hogy az országgyűlés a költségvetést megtagadta, a hatalomhoz ragaszkodva hivatalban marad, az ország ügyeit tovább vezeti és törvényhozási felhatalmazás nélkül kiadásokat utalványoz és bevételeket az állampénztáraknál bevételez, közadókat pedig közegeivel kivet és behajt; c) oly esetben, a mikor az országgyűlésen nyilvánvalóan kisebbségben lévő egy, vagy együtt működő több párt parlamenti forradalom utján megakadályozza a költségvetési törvény megalkotását, vagy csupán annak kellő időben történhető megalkotását. Az a) alatti, természetesen legsúlyosabb eset, a; a nyílt absolutismus. A magyar nemzetnek gyakran szomorú múltjában