Jogállam, 1904 (3. évfolyam, 1-8. szám)

1904 / 1. szám - A hadügy közössége

A HADÜGY KÖZÖSSÉGE. szakaszában akképen rendelkezik, hogy: «ezek azon tárgyak, melyeknek a fentirl módon közössége a pragmatica sanctióból folyónak tekintetik". A törvénynek szószerint közölt e kijelentéséből most azt akarja az osztrák felfogás levezetni, hogy ime maga az 1867-iki törvényhozás is elismerte a hadügynek a pragmatica sanctióból folyó közösségét. Ezzel szemben azonban reá kell mutatnom a fentidézett kijelentésnek egész szövegére, a mely nem azt tartalmazza, hogy az előbbeni szakaszokban foglalt tárgyaknak, tehát a hadügynek a közössége is a pragmatica sanctióból folyik, hanem azt, hogy e tárgyaknak a fentirt módon, tehát a 8 ik és következő szakaszok által megszabott elvi korláton belül való közössége ismertetett el a pragmatica sanctióból folyónak. De különben is a most idézett szakaszban nem az elismerésnek valamely elvi kijelentése, vagyis nem az foglaltatik, hogy mi ismertetik el közösnek vagy nem közösnek, hanem a védelem közösségének elismerése és a külügy, valamint a hadügy, mint a közös védelem eszközeinek mikénti kezelésére vonatkozó elvek megállapítása és annak ismétlése után, hogy a fentemiitett tárgyak azok, a melyeknek a fentirt módon közössége a pragmatica sanctióból folyónak tekintetik, ebben a szakaszban arra né\ve foglaltatik rendelkezés, hogy azt az arányt, mely szerint a magyar korona országai a sanctio pragmatica folytán közöseknek elismert ügyek terheit és költségeit viselendik, kölcsönös alku által előre kell meghatározni. De ezt sem feltétlenül, hanem csak abban az esetben, és itt a fentidézett 18-ik szakasz ebbeli rendelkezését ismét szószerint idézem: «ha ezekre nézve mindkét fél egyetértésével megtörténik a megállapodás". A ki tehát azt tartja, hogy a jog maga, bármily becses, fontos is legyen az, magában mindig holt suly marad s élő erőt csak az elszántság által nyer, a melylyel azt érvényesítjük és a melylyel hozzá ragaszkodunk, az nemcsak hogy nem fog argumentumot meritni ebből a szakaszból annak bizonyitására, hogy a hadügy kö^ös, hanem abból a rendelkezésből, a mely a költ-