Jogállam, 1904 (3. évfolyam, 1-8. szám)

1904 / 5. szám - A magánjogi törvénykönyv előkészítése

TÖRVÉN YE LŐ KÉSZÍTÉS. 287 joga felesége beleegyezése nélkül oly intézkedést tenni, a mely a nőt keresete folytatásában megakadályozná. Ha keresetével a nő csak részben járul hozzá a házassági terhek viseléséhez, a férj csak ugy tehet felesége beleegyezése nélkül ily intézkedést, ha a házassági terheket egymagában is ugyanoly mértékben képes viselni, mint midőn azok viseléséhez a feleség is hozzájárul». Dr. Ladányi Béla. IV. A törvénytelen gyermekek jogviszznyai a Tervezetben (350., 356. és 357. §§). Elismeréssel kell adóznunk a Tervezet fenti czimü része codifikátorának, a törvénytelenek emberi méltóságát kellően kidomborítva tette vezéreszméjévé e résznek. Legyen szabad mindazonáltal a kivitel részleteire nézve pár kritikai észrevételt tenni s ez alábbi szakaszokat javaslatba hozni. A tartási kötelezettség határidejének szabályozása, bár az az eddigi joggyakorlattal szemben jelentékeny előrehaladást jelez, még nem egészen kielégítő, mert a concrét életviszonyokat nem részesiti kellő méltatásban, nevezetesen nem számol a testi vagy szellemi fogyatkozásból eredő tartásképtelenséggel a nevelés és tanulmányok befejezhetése körül s egyébként is felmerülhető különös körülményekkel. Ezekre tekintettel kívánatos e §. felvétele: «Ha a törvénytelen szülött állandó jellegű testi vagy szellemi fogyatkozás miatt magát eltartani képtelen, a tartási kötelem az atyát annak fennforgása idejére a 330. §-ban meghatározott időn tul is terheli*. Legfőbb indok: ha a természetes atya a tartásra képes vagyoni helyzetben, illetőleg kereseti viszonyok közt van, méltán kívánható tőle elsősorban, hogy az ily keresetképtelen egyént ő tartsa el, ne pedig az anya, az állam, község vagy társadalom. Hisz a közellátást élvezők száma különben is nagy és ijesztően növekedik! A szegényügy terhein is könnyitenénk ezzel, ha csak némileg is. Felhívja a bírálatot a T. 350. §-ának ama rendelkezése is, mely szerint a tartás «... követelhető a múltra is». A múltra követelhető tartás korlátolása, bizonyos esetben teljes megtagadása indokolt, mihez képest a következő kivételt statuáló szakasz javasolható: «Egyáltalán nem kövelelhető a tartás-dij oly mult időre nézve, mely idő alatt az atya tartásra képtelen vagyoni helyzetben volU. Alapindoka e §-nak az a jogszabály, hogy ha az atya tartásra képtelen, a tartás az anyát s ennek rokonait terheli (348. §.). Ha ugyanis a tartásképtelenség esetén az atyát a tartás nem terheli és közömbös, hogy e képtelenség a jelenben áll-e fenn, vagy csak a múltban állott fenn: világos, hogy a tartás aluli mentesség az atyát a múltra nézve is megilleti, a mi azonban a T.-ben kifejezésre nem jut. Még a 3>6. és 357. §-ban szabályozott szülési költség viseléséről és a teherbe ejtésről, mint kártérítési alapról pár szót. Tekintve, hogy ha