Jogállam, 1904 (3. évfolyam, 1-8. szám)

1904 / 5. szám - Tanulmányok a büntetőjogi gyakorlat köréből. V. Fejezet. A részesség. (Btk. 69-74. §§.) 13. r.

288 BÍRÓI GYAKORLAT. delictum forog fenn (megfertőzés, erőszakos nemi közösülés), a büntetőtörvény értelmében az e §-ban czélzott marasztalásoknak különben is helye van, e két §-t kihagyandónak, megmaradásuk esetére delictuosus cselekményekre korlátozandónak találjuk. Ha pedig ez sem történnék, kimondandó lesz, hogy a szülési és egyéb költségnek legfeljebb fele illeti a nőt. Még a méltányosság sem enged ennél többet: a nő is legalább fele részben viselje ballépése következményeit. Az örökjogi részben is szívesen látnók a következő §-t: «A J4.6. §-ban foglalt feltételek fennforgása cselén a törvénytelen gyermeket a törvényesekével egyenlő erejű törvényes öröklési jog illeti meg», mert ily körülmények közt (elismerés, névviselés megengedése) kétségtelenül következtetés vonható az atya részesítő szándékára, mi azonban végrendelet hiányában meg nem valósulhat. Dr. Antalft Mihály. BÍRÓI GYAKORLAT. Tanulmányok a büntetőjogi gyakorlat köréből. X V. FEJEZET. VA részesség. (Btk. 69—74. §§•)• > (Folytatás*). 8. ítélkezés. — A hazai judicatura elvileg az itt képviselt s az objec" tiv elméletnek megfelelő állásponton áll. Kivétel az, hogy a bár nem következetesen, s inkább azokra az esetekre szorítkozva, a melyekben a szövetség minősítő körülmény, a m. k. Curia a socius ex compacto-t eo ipso a szövetség hatásánál fogva társtettesnek hajlandó minősíteni. Ez vagy következetlenség, vagy pedig arra a téves felfogásra vezetendő vissza, hogy a minősítő hatással biró szövetség tényálladéki cselekmény. Téves felfogás, mert a szövetség még előkészületi cselekmény sem, annál kevésbbé tényálladéki cselekmény. Ezt a kétségtelen lénytani igazságot kifejezetten is elismeri a magyar btkv. midőn bizonyos esetekben a szövetséget a szerint bünteti, a mint ehhez a bűntett véghezvitelére czélzó előkészületi cselekmény járul vagy nem. a) Emberölés. — A másodbiróság biinsegélyt állapított meg azon az alapon, hogy vádlottak semmit sem tettek a gyilkosság megakadályozására, noha annak tervezéséről és elhatározásáról tudomással birtak. A C. 1888 jan. 24.1 ebben — helyesen — nem látott biinsegélyt; 1880. 10895.2 bünsegélyt állapit meg — s helyesen — az ellen, a kinek lakásán a me* Előző közleményeket 1. Jogállam 1905. é\i 77., 121., 191., 2$?., 519., 594., 447., ijii., 6ji. és 1904. évi JI., 101. 157. és 226. I. •- BJT. 16. k. J7. 1. — 2 U. o. 2. k. 98. 1.