Jogállam, 1904 (3. évfolyam, 1-8. szám)

1904 / 4. szám - A magánjogi törvénykönyv előkészítése

TÖRVÉN YE LŐ KÉSZÍTÉS. 22 1 kosságait tárja fel az csküdtszéki intézmény általa megvalósított formájának. Hogy ezek a fogyatékosságok magának az intézménynek, vagy csak a mi törvényünknek fogyatékosságai-e: erre nézve persze az ellenpróbát kellene megcsinálni, mielőtt nyugodt lélekkel végleges választ adhatnánk. Ez az ellenpróba pedig az: megjavítani törvényünk hézagait és egyenetlenségeit, s azután megfigyelni: megszünnek-e az inconvenientiák, vagy nem .- Csak ha akkor sem szűnnének meg, vethetnénk követ az esküdtszéki intézményre magára. Helyesen mutatott rá előadó arra, hogy az általa úgynevezett «paraszt-esküdtszékek» nagyobb számának maga a minisztérium az oka, a mely nem élvén azzal a törvényileg megadott jogával, hogy több szomszédos törvényszék területén egy esküdtszéket szervezhet, szükség nélkül leszállította esküdtszékeink nívóját. Különben a «parasztesküdtszékek»-nek is akadt védője dr. Bródy Ernő személyében, ki azok mellett jobb ügyhöz méltó hévvel szállt síkra. Edvi Ülés Károly utalt arra, hogy az előadó által példákként felhozott hibás verdiktek ellen maga a Bp. is tartalmaz remediumot abban az intézkedésében, mely megengedi a bíróságnak, hogy ha, nézete szerint, az esküdtszék a vádlott terhére tévedett, az ügyet uj esküdtszékhez utasítsa; csak élni kellene a Bp. 571. §-án alapuló e joggal, miként a b.-gyulai törvényszék ezt egy esetben nem rég megtette, és máris elejét lehetne venni az olyan megdöbbentő elitéléseknek, a minő például a pancsovai eset volt. Végül még Zsitvay Leó tett néhány kiváló praktikus jelentőségű észrevételt, melyek közül kiemeljük azt, hogy de lege ferenda meg kellene engedni a semmiségi panasz világos Írásbeli bejelentését, mert a jelenlegi rendszer a vonatkozó jogszabályok nehézkessége miatt tűrhetetlen állapotokat teremtett. Dr. Baumgarien fydor-mk két estét betöltött nagy érdekű előadásával a jövő alkalommal foglalkozunk. M. TÖRVÉNYE LÖKÉ SZITÉS. magánjogi törvénykönyv előkészítése. /. Népmegálletpitás és névtagadás (88. §.). 1. «A névbitorlás mellett külön szabályozandó-e a polgári törvénykönyvben a névhez való jog megállapítása is?» A magánjogi Tervezet e'őkészitő főelőadmánya erre az (XXIII. sz.) elvi kérdésre kettős okból felel igennel (211. 1.): egyrészt azért, mert a névmegállapítási szakaszba foglalt szabálylyal «nyújtott jogvédelem független a megállapítási per perjogi előfeltételeitől, másrészt pedig a benne foglalt ítéleti megállapítás lényegileg marasztalás, t. i. a jog elismerésére való kötelezés* (i. h.).