Jogállam, 1904 (3. évfolyam, 1-8. szám)

1904 / 4. szám - A cultúr-államok választási rendszerei. 2. [r.]

MAGYAR JOGÁSZEGYLET. •kedés egészen máshova vág, mint a honnan a vágást előadó vissza próbálta verni. Előadó abból indult ki, hogy vagy aláírták a felek az irást •s akkor a szerződós Írásbeli, vagyis csak az irás irányadó annak tartalma tekintetében, vagy nem irták alá s akkor az az irás jogilag nem létezik. Csakhogy ez a szabály nem erről beszél. Ez a szabály (Terv. 945. §. 3. bek.) interpretáliv szabály arra az esetre, ha a felek szóbelileg kikötötték, hogy a szerződést irásba foglalják vagy más alakszerűséggel erősitik, de nem állapodtak meg abban, ho,uy az alakszerűség elmaradása esetén a szerződés érvényes legyen-e vagy nem; és erre az esetre elöirja. hogy a szerződés az alakszerűség elmaradása esetén is mint szóbeli s\er\ödés fennáll, hacsak határozottan meg nem állapitható a feleknek abbeli egyező akarata, hogy a szerződés az alakszerűség elmaradása esetén semmis legyen. S ez a dispositio teljes mértékben megfelel az élet követelményeinek, noha — nincs benne a német polgári törvénykönyvben. A másik, a mit érinteni kívánunk, az a postulatuma Kaioná-nak, hogy a kötbér kikötésének feltételéül szabott írásbeli formakelléket (Terv. 1043. §.) ejtsük el. Nem osztjuk az előadó aggályait e ponton, de osztjuk azokét, a kik a kötbérrel, mint sok esetben veszedelmes fegyverrel óvatosan szeretnek bánni. Az utólagos birói mérséklés joga (Terv. 1049. §.) nem teszi fölöslegessé a formakivánalmat; mert az érvényesen kikötött kötbért megfizeti a becsületes adós, s igy nem minden kötbérkérdés kerül biróság elé; mert továbbá a birói mérséklés egyéni mérlegelés és részben temperamentum dolga, tehát az an és a quantum szempontjából kétes kimenetelű; s mert végül psichologiai tény, hogy az ember jobban meggondolja, a mit aláir, mint a mit kimond, és nem kívánatos a közérdek és jelesül az egyéni szabadság szempontjából, hogy csekély jelentőségű követelések súlyos bírságokkal erősíttessenek. Legyen a kötelem maga könnyen és gyorsan kikényszeríthető, s ne bizza azt az államhatalom a felekre, hogy bírságokkal szorítsák egymást elvállalt kötelességük teljesítésére. Katoná-nak a korhatár hiányára vonatkozólag tett észrevétele ellen a Tervezetet dr. S^lcidits Károly és dr. Almási Antal oltalmazták meg; a vfegső ponttal pedig dr. Enyic\key Gábor szállt szembe. Nem mellőzhetünk azonban Katoná-nak egyébként értékes és tanulságos előadásával szemben egy általános észrevételt. A mily nagy mértékben kívánatos, hogy a Jogászegylet minél bővebben tárgyalja a polgári törvénykönyv előkészítésével kapcsolatos kérdéseket, épp annyira ajánlatos volna talán szem előtt tartaniok az előadóknak azt, hogy a Jogászegyletben inkább van helyén a nagy elvi kérdésekben való állásfoglalás, mint az egyes részletintézkedések szövegezése, már azért is, mert utóbbihoz oly technikai apparátus szükséges, mely az élőszóbeli előadásnál rendelkezésre nem áll; a minek azután az a következménye, hogy különösen az előadás nyomán kifejlődő vita nívója könnyen alatta marad a különben elérhető mértéknek. w