Jogállam, 1904 (3. évfolyam, 1-8. szám)

1904 / 4. szám - A cultúr-államok választási rendszerei. 2. [r.]

2 I 2 DF IFJ. VUTKOVICH SÁNDOR A GULTUR-ÁLLAMOK VÁLASZTÁSI RENDSZEREI. Irta: Dr. ifj. VUTKOVICH SÁNDOR. (Második közlemény1). II. Franciaország. A franczia állam a legújabb időkig valóságos kísérletező telepe volt a legkülönfélébb rendszerű választó jognak. Nevezetes azonban, hogy mindig a «sufírage universel» keretében mozgott és soha sem volt oly irányzatú, minő pl. a modern belga választó jog, amely tudvalevőleg combinálja az egyetemes választó jogot a többes szavazás és a kötelező választás 2 elvével. Az 1875. francz'a választó törvény, az 1884. évi módosításokkal kiegészítve — legalább egyelőre — záró köve a franczia választói reformoknak. Az erre vonatkozó részletes intézkedések a következő alapelvekre vezethetők vissza. A választói minőség személyes és elvileg azt a jogot jelenti, hogy az, a ki azzal fel van ruházva, minden szavazásban részt vehet, amely a «sufFrage universel»-lel kapcsolatban van. Már az 18^2. évi február 2-iki szervező decretum értelmében minden 21 éves francziát megillet, a ki polgári és politikai jogának élvezetében van. Az előbb emiitett elvet ismétli minden választói törvény, mely 1848 óta kelt. Csakis csekély eltérés tapasztalható ebben az irányban. Látnivaló, hogy az említett intézkedés értelmében az első kellék arra nézve, hogy valaki politikai jogokat gyakoroljon, hogy az illető franczia állampolgár legyen. Ez annyira természetes, hogy alig kellene külön hangsúlyozni, ha elő nem fordult volna még az is, hogy Francziaország az általános emberi jogok nemes kultuszával eltelve, még az idegeneknek is megadta ezt a nagyfontosságú jogosítványt.3 A második kellék a betöltött 21. év. Ez a kor teljesen egybevág a magánjogi nagykorúsággal. Nem fölösleges talán megemlíteni, hogy nálunk a 1 Előző közleményt 1. Jogállam III. évf. 141. 1. 2 L. bővebben a kötelező szavazás cz. munkát. Irta : ifj. Vutkovich Sándor, Pozsony, 1905. 5 L. az 179?. június 24-iki alkotmányt.