Jogállam, 1904 (3. évfolyam, 1-8. szám)

1904 / 4. szám - Rágalmazás és becsületsértés. Adalékok a büntető novellához

RÁGALMAZÁS ÉS BECSÜLETSÉRTÉS. 187 ennek a két vétségnek (ott három vétségnek) elhibázottnak és részben aggodalomkeltőnek jelenti ki. A tudományos irányzatok és törvényhozói szabályozások eme zavaros tömkelegéből Csemegi mégis a magyar Btk.-be helyesen és sikeresen be tudta iktatni e két vétség meghatározásának lényegét, ámde a mi azután a körül még büntetőjogi szabályozást igényelt, abban már sem a tapasztalat, sem a birói gyakorlat, sem — ő mondja — a tudomány megállapodásai őt nem támogatták; és ezt meg is érezzük, és megérezvén szélesebb reformnak látjuk szükségét a negyedszázados tapasztalatok alapján, melyeket átéltünk és a birói gyakorlat folyamán megfigyeltünk. A rágalmasás elhatárolása a becsületsértéstől. (Btk. 2^8. és 2^9- §§•)• Az itt érdekelt két vétségnek egymástól elkülönitő meghatározása és elhatárolása ellen alapos kifogást tenni nem lehet, ámde annak következetes keresztülvitele már hiányos, és abból ered, hogy e vétségeknek a törvény szövegébe felvett egyes alkotó elemeinél — a gyakorlatban — hol felesleget, hol hézagot találunk, elannyira, hogy a szerintem helyesen felállított főismérve az elhatárolásnak az anyagból könnyen kiolvad. A rágalmazás és becsületsértés közti megkülönböztető főismérvül a törvény oda állítja egyik részre: a rágalmazó tényállítást, a másik részre: a meggyalázó kifejezést. Ebben bátran meg lehet nyugodni, és az e törvényhelyhez írt indokolás meggyőző érvekkel fejti ki, hogy a becsületelleni merényletek büntetőjogi anyagát teljesen elégséges e két delictum megállapításával kimeríteni, továbbá igen behatóan és részletesen magyarázza a meghatározott két delictum szövegének és általa az alkotó elemeknek jogi és ténybeli anyagát. Lényegében ez is helyesnek bizonyult, sőt az ott kifejtettek helyesebb álláspontot mutatnak, mint a milyen az azóta keletkezett birói gyakorlaté. Utalok 15*