Jogállam, 1904 (3. évfolyam, 1-8. szám)

1904 / 3. szám - A kereskedelmi bíráskodás Franciaországban

SZEMLE. ,83 SZEMLE. — A c\égbi\tos hatásköre. A czégbiztos hatáskörét megállapító 188 3 május 31-diki igazságügyminiszteri rendelet feljogosította a czégbiztost arra, hogy a czégbejegyzési ügyekben hozott végzések ellenében ép ugy, mint a magánfél, jogorvoslattal élhessen. A czégbiztos nem bir tehát az administrativ ellenőrzés jogával (a mint azt a Jogt. Közi.-ben lefolyt irodalmi polémiában egyik részről állították), hanem feladata, hogy közérdekből felsőbirósági döntést provokálhasson akkor, ha a czégbejegyzést törvénybe vagy rendeletbe ütközőnek találja. Ily értelemben aztán az idézett rendelet törvényessége annál kevésbbé vonható kétségbe, mert nemcsak a kereskedelmi törvény 7. §-ában, hanem a prts. nov. 107. §-ában nyert felhatalmazáson alapszik. A czégbiztos azonban a neki beküldött czégkivonat alapján csak ritkán képes megítélni, vajon a bejegyzés csakugyan törvénybe ütközik-e; különösen a szövetkezetek visszaélései ellenében az alapszabályok ismerete nélkül alig élhet sikeresen előterjesztési, illetőleg felfolyamodási jogával. Ebből az indokból a czégbiztos ujabban néhány esetben a törvényszékekhez fordult az eredeti iratok beküldése végett. Ennek a kérelemnek a teljesítését a törvényszékek megtagadták, hivatkozással a czégvezetési rendelet 19. §-ára, melynek értelmében az eredeti iratok az okmánytárban bárki által megtekinthetők és igy azoknak elküldése a czégnyilvánosság elvét sértené. Ezt az álláspontot fogadta el a budapesti tábla is (3744. és 3756/1904. sz. végzések). De lege lata a bíróságok álláspontja kétségtelenül helyes, de viszont a czégbiztos jogorvoslati joga is illusoriussá válik, ha pusztán a formális czégkivonat áll rendelkezésére. Igaz, hogy a czégbiztos is megtekintheti a czéghivatalban az iratokat, de ez a gyakorlatban alig vihető keresztül, mert hiszen az összes törvényszékek czégtárában eszközlendő kutatásokra a czégbiztos megfelelő közegekkel nem rendelkezik. Itt tehát csak az 1883. évi rendelet kiegészítésével lehetne segíteni ugy, hogy a czégbiztos necsak a czégkivonatokat, hanem az iratok másolatait is megkapja, vagy ugy, hogy a czégbiztosnak a megfelelő segédszervei is meg legyenek arra, hogy a czégbejegyzés körüli kötelezettségeinek megfelelhessen. Kétségtelenül helyes azonban az eddigi rendezésnek az az alapelve, hogy a czégbiztos nem intézkedhetik administrativ uton, hanem csak jogorvoslattal élhet és igy felsőbirói döntést provokálhat. — A községi jegyzők magánmunkálalairól, mint az ügyvédi kar érdekébe ütköző, és hivatalos állásukkal össze nem férő ügyködésről sok jogos panaszt hallottunk. Ezeknek adott kifejezést dr. Balog Arnold is az ügyvédi körben tartott ejőadásában; sőt meg is jelölte az orvoslás egyedüli