Jogállam, 1904 (3. évfolyam, 1-8. szám)

1904 / 3. szám - A kereskedelmi bíráskodás Franciaországban

SZEMLE. radikális módját: az ügyvédi rendtartás zugirászati szakaszának módosítását lehetőleg a perrendtartási javaslatban. De legalább is a megyei szabályrendeletek jóváhagyásánál kellene némi korlátozásoknak érvényre jutniok; igy különösen a magánmunkálatokat el kellene tiltani ioo kor. értéken felüli ügyekben, valamint a peres és a bűnügyekben. — A nemei tőzsdetörvény novellája a napokban jelent meg. Habár fenntartja a tőzsdelajstrom be nem vált intézményét, a gabonahatáridő ügyletek tilalmát és a különbözeti kifogást, némely szempontból mégis eleget tesz a tőzsdekörök ama jogosult kívánságainak, melyek az ií!o6. évi törvény tulszigoru intézkedéseivel szemben felmerültek. így a különbözeti kifogás érvényesítését határidőhöz köti, az adott biztosítékok és zálogok visszakövetelését megtiltja, a beszámítást és a kifejezett írásbeli elismerést megengedi. Ez érdekes törvényjavaslatra legközelebbi füzetünkben visszatérünk. — Gríll-féle Döntvénytár. E czim alatt a Jogállam szerkesztőinek és munkatársainak részvételével uj irodalmi vállalat indult meg, melynek szükségét folyóiratunk immár alapítása óta hangoztatja. E döntvénytár az érvényben levő joggyakorlat rendszerbe foglalt hü képét kívánja nyújtani. Feldolgozási módjában a Jogállam eddigi eljárásához alkalmazkodik; a hol szükséges, a tényállást összefoglalja és azután közli a határozatot és elvi kijelentést. Mellőzi az u. n. döntvényfejek alkalmazását, melyek a határozat túlságosan concentrált, tehát elferdített képét nyújtják; e helyett a határozat tárgyára utaló rövid czimfeliratot használ. E döntvénytár közjogi és közigazgatási kötete pedig, melynek szerkesztését dr. Vavrik Béla curiai tanácselnök, a magyar jogászvilág eme elismert kitűnősége, vállalta el, oly anyagot dolgoz fel, melyet a Jogállam döntvénytárán kivül egyik határozatgyűjteményben sem találhatunk. A vállalat részletes programmját különben e füzetünk boritékán közöljük.