Jogállam, 1903 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1903 / 9. szám - A svájczi büntetőtörvénykönyv legujabb javaslata [könyvismertetés]

584 KÜLFÖLDI JOGÉLET. nyiben ugyanis a praxisban , és elméletben egyaránt kártékonynak elis­mert rövid tartamú , szabadságvesztésbüntetés más büntetésekkel pótolható, annyiban a 8 nap minimum tul alacsony, ha pedig nem pótolható, igy a í! nap a gyakorlatban szükségtelen szigorra vezethet s ez esetben lejebb szállitandó. A törvényhozónak e kérdésben döntő álláspontot kell el­foglalnia s ehhez képest a minimumot megállapítania. Ugy a fogház-, mint a fegyházbüntetés az első 5 hónapban magánelzárásban hajtandó végre. A büntetés további tartamára is a magánelzárást a biró s a fel­ügyelő hatóság egyaránt elrendelheti. A büntetés 2/3-ad részének, de legalább i évnek elszenvedése után a fogházra, fegyházra avagy dologházra elitélt feltételes szabadságra bocsájt­ható. Felette fontos a javaslatnak a szokásos büntevőkkel szemben meg­állapított büntetése, melyet a több izben visszaesők elhelyezése név alatt szabályoz. E büntetés azokkal szemben alkalmazható, kik élet-, testi épség-, vagyon stb. elleni büntettet követnek el s kik ilyen büntettek miatt már több szabadságvesztésbüntetést szenvedtek el, ha utolsó büntetésük elszenvedése óta 3 év még el nem telt és ha a biró ugy találja, hogy a rendes szabadságvesztésbüntetés elszenvedése után az illető ismét vissza­esővé válnék. Ez esetben az illető minimum 10 és maximum 20 évre terjedő elhelyezésre ítélendő. Az e §-ban rejlő szigort némileg mérsékli az, hogy az illetékes hatóság már 5 év elteitével feltételes szabadságra bocsájthatja az elitéltet, a mennyiben első izben ítéltetett el ily büntetésre s feltehető, hogy több büntettet nem fog elkövetni. A visszaesők kétségtelenül szigorú elbánás alá kell. hogy kerüljenek, mégis azt tartjuk, hogy túlságos tág teret nyit a birói önkénynek a törvény­hozó akkor, a mikor a legcsekélyebb concrét bűntett megítélésénél is meg­engedi a 10 évi minimális büntetés alkalmazását. Helytelenítjük azt is, hogy a törvényhozó az előfeltételek megállapításánál laza körülírást (viele ?) Freiheitsstrafen"! használ. Itt okvetlenül szükséges volna számszerűen 6—8, esetleg 10 előző büntetést megállapítani, mint e büntetés alkalmazhatóságá­nak előfeltételét. A gyakorlatban ugyanis akárhányszor megesik, hogy egy 20 éves fiu 3—4 büntetést elszenvedett volt s ha ilyen fiu, — két eszten­dei tisztességes életmód után — esetleg egy talált dolog elsajátítása miatt ismét vád alá kerül, igy a javaslat szerint e csekély bűncselekmény miatt is 10—20 évi elhelyezéssel volna sújtható. A törvényhozónak gondoskodni kellene arról, hogy ily eset lehetősége kizárassék. Ha a bűncselekmény könnyelmű életmódra (Liederlichkeit) avagy munka­kerülésre (Arbeitsscheu) vezetendő vissza, ugy fogház helyett avagy mellett a bűnös 1—5 évig dologházba utalható. Ha pedig szeszesitalok túlságos élvezetére vezethető vissza a delictum, ugy a bűnös a büntetésen fölül 1 — 5 évre a korcsmák látogatásától eltiltható. A szokásszerü iszákosok pedig, a mennyiben maximum egy évi fogházra ítéltettek, a büntetésen fölül (neben der Strafe) az ilyen egyének gyógyítására berendezett intézetbe

Next

/
Thumbnails
Contents