Jogállam, 1903 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1903 / 9. szám - A svájczi büntetőtörvénykönyv legujabb javaslata [könyvismertetés]

KÜLFÖLDI JOGÉLET. utalhatók, honnan felgyógyulásuk után (maximum 2 év), birói rendelkezésre, szabadulnak. Itt nélkülözzük annak meghatározását, hogy a büntetés mikor. — vajon gyógyulás előtt vagy után, — hajtandó végre ? A mi a pénzbüntetést illeti, ez mintaszerűen szabályoztatik a javaslatban. E büntetés minimuma 3 frank, kihágásnál 1 frank. Az általános rész maximumot nem ismer; a különös részben 30,000 frankig terjedő pénzbüntetéseket is találunk. A pénzbüntetés a biró által megállapított részletekben fizethető és az állam vagy község részére teljesítendő szabad munkával ledolgozható. Ha az elitélt nem fizet önként s azt le sem dolgozza, ugy a biró elrendeli a behajtást. A mennyiben ez eredménytelennek mutatkozik vagy bizonyul, ugy ez nyilvános intézetben munka által ledolgozandó s csakis, ha az elitélt munkaképtelen, változtatható át a pénzbüntetés elzárásra. Igen érdekes és helyeselendő a javaslat 37. art.-ban lefektetett azaz elv, hogy ha a szabadságvesztésbüntetésre elitélt tettét hasonlesésből (aus Eigennutz) követte el, ugy a biró vele szemben 5000 frankig terjedhető pénzbüntetést is alkalmaz. A pénzbüntetés utólag mérsékelhető, ha a tettes viszonyai az ítélet meghozatala után lényegesen megrosszabbodnak. Végül még a cautióadásra való kötelezés intézményéről kell szólanunk. Ez akkor alkalmazandó, ha valaki valamely bűntett elkövetésével fenyegetcdzött s tartani lehet attól, hogy ebbeli szándékát meg is valósítja, avagy ha egy egyén, ki bűntett miatt elitéltetik, elárulja abbeli szándékát, hogy a büntettet megismételi. Ez esetben a biró megígérteti az illetővel, megfelelő biztosíték mellett, hogy nem követi el a büntettet. Az ígéret s biztosíték adására az illető 6 hónapig terjedhető elzárással szorítható. A biztosíték 2 év leteltével visszaadatik: a mennyiben pedig a bűntett ez időn belül elkövettetnék, ugy a biztosítékot nyújtó ezt az állam, esetleg a sértett javára elveszti. A mi a büntetés kimérésének kérdését illeti, megemlítjük azt, hogy a törvény hét pontban enyhítő körülményeket sorol fel. Ez esetekben a bíróság életfogytig tartó fegyház helyett 10 éven fölüli, 10 éven fölüli helyett 5 éven fölüli, $ éven fölüli helyett 2 éven fölüli, 3, illetőleg 2 éven fölüli fegyház helyett általában fegyházat, fegyház helyett ó hótól 5 évi fogházat, 1 éven fölüli fogház helyett 3 hónapon fölüli, 6 hónapon fölüli helyett 1 hónapon fölüli, 3, 2, illetőleg 1 hónapon felüli helyett általában fogházat és fogház helyett elzárást (nem pénzbüntetést !) szabhat ki. A magyar btk. 92. §-át némileg pótolja a javaslat 50. art.-a, mely következőleg szól: «Ha a törvény a bírót kifejezetten feljogosítja arra, hogy a büntetést szabad belátása szerint mérsékelje, ugy őt a bűntettre megállapított büntetési nem és mérték nem köti.» A törvény által említett esetek a következők: 1. a csökkent beszámithatóság; 2. az absolut alkalmatlan eszközzel és tárgyon elkövetett kísérlet; 3) az eredmény önkéntes