Jogállam, 1903 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1903 / 9. szám - A svájczi büntetőtörvénykönyv legujabb javaslata [könyvismertetés]

$8ö KÜLFÖLDI JOGÉLET. mazó munkáját kiadta, 1893-ban megjelent az általa elkészített javaslat első szövege, majd követte ezt 1894-ben ennek átdolgozott kiadása, végre 1896-b an az első hivatalos javaslat. Stooss e munkája egész Európa tudományos világának érdeklődését és kritikáját felk ltette. Mig egyfelől Liszt Ferencz sietett Stooss Károlyt, mint Meyer von Schauensee, luzerni főbíró egyik epés kritikájában megemlíti, «híres embernek» megtenni, addig Liszt ellenlábasa, egy ugyancsak Meyer von Schauensee által közzé tett magánlevélben a munkálat fölött pálezát tört, ezt «laposnak, jelentéktelennek, szellem s mélyebb büntetőjogi ismeretek nélkülinek» mondotta s a német oldalról elhangzott dicshymnuszt agrober Unfug»-nak minősítette. Részletesen foglalkozott még e javaslattal Merkel, Wach, Lilienthal, Heinemann, Alinena, Ferri, Gautier, Thurneysen, Gretener, Garcon és Lammasch. Több rendbeli, évekig tartó bizottsági tárgyalások végül a f. évi július havában közzétett, immár negyedik javaslatot eredményezték, melyet a következőkben ismertetünk. Előre bocsátjuk, hogy e javaslat csak a részletekben tér el az előbbi javaslatoktól, mig a főelvekre nézve ezt mindenben követi. A különbségeket az alábbiakban ki fogjuk emelni. A javaslat, mely a hármas felosztás mellőzésével csupán bűntetteket és kihágásokat ismer, s összesen 274 articulusból áll, - melyek némelyike több §-t foglal magában, — két könyvre oszlik. Az első könyv a bűntettekről, a második a kihágásokról szól. Mindegyik könyv általános és különös részre oszlik. Az első könyv általános része (59 articulus) öt fejezetből áll, melyek a büntethetőséggel, a büntetésekkel és a biztonsági intézkedésekkel, a büntetés kimérésével, a büntetés elesésével s vegyes intézkedésekkel foglalkoznak. Az első fejezet anyagából első sorban kiemeljük azt, hogy a javaslat ösmer inditványi cselekményeket, melyeket a magyar btk.-vel analóg módon szabályoz, mégis azzal a különbséggel, hogy az indítvány minden esetben visszavonható. Az inditványi cselekmények azonban kisebb számmal vannak, mint a magyar törvénykönyvben, igy például az erőszakos nemi közösülést sem szabályozza inditványi bűntettként. A törvényjavaslatnak területi és személyek tekintetében való hatályára vonatkozó intézkedései mellőzésével, reátérünk az ifjukoruakra vonatkozó szabályok ismertetésére. A javaslat megkülönbözteti a gyermekkort s a fiatalkort. Előbbi alatt • a 14 éven aluliakat, utóbbi alatt a 15—18 év közöttieket érti. A 14 éven aluliak büntetőjogilag nem iildözhetők. A biró, ha ezek büntettet követnek el, megállapítja a tényállást s pontos adatokat szerez be a tettes állapotát s nevelését illetőleg s ezek megtétele után a tettest, ha t. ezt elhagyatottnak (verwahrlost), erkölcsileg romlottnak avagy veszélyeztetett-