Jogállam, 1903 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1903 / 9. szám - Kereskedelmi joggyakorlatunk 1903-ban

BÍRÓI GYAKORLAT. V)9 Ezenfelül a bizottság néhány stiláris módosítást tett a javaslat egyes §-ain, a javaslat általános rendszerét és beosztását azonban változatlanul hagyta. A §-ok száma egygyel kevesbedett és igy 775-re szállott. A bizottság 1003. évi július hó 20-án tartott ülésében a bizottsági jelentést — kiküldött albizottsága utján — hitelesitvén, azt Günther Antal előadó július hó 28-án a képviselőházhoz benyújtotta, melynek irományai között 412. sz. a. foglal helyet. Dr. Térfi Gyula. Mig a szokásjogon alapuló judicatura hirtelen változásokat és merész fordulatokat mutat, addig a tételes törvényekre támaszkodó joggyakorlat szembetűnő jellemvonása, hogy csak óvatosan, lassan halad előre és az irott jog szilárd támpontjától csak íélve tér el. Ez az ellentét dominál magánjogi és kereskedelmi joggyakorlatunk közt. Mig előbbi az ellentétes praecedensek tömkelegéből gyakran ugrásszerüleg a hirtelen jogfejles\tés felé halad és e mellett gyakran figyelmen kivül hagyja a jogegység és a jogbiztonság kívánalmát, addig utóbbi inkább a radikálisabb reformokat halasztja el, semhogy a már eddig elért eredményeket veszélyeztetné. Ezt a megfigyelésünket látjuk igazolva, ha az 1905. év (helyesebben 1902 november i-től 1903 november i-ig terjedő időszak) keresk. határozatait végig tekintjük. A lefolyt év is a lassú haladás jellegét viseli magán és csak az ügynöki kérdés az, melyben a Curia joggyakorlata az eddigivel homlokegyenest ellenkező felfogást, nézetünk szerint javulást mutat. A c\égjog körében különösen a c\égbiíorlás megtorlására mutatkozott szükségesnek a birói védelem és ismét bebizonyult, hogy vannak esetek, midőn törvényünk szakaszai nem nyújtanak módot arra, hogy a jogában sértett kereskedő a visszaélések ellenében orvoslást találjon. így a Curia 1903 január ló-án 426/1002. sz. határozatában (J. Dt. 67.) kénytelen volt elutasítani felperest, a ki bitorlási keresetet indított azon az alapon, hogy alperes vevőinek azt állította, hogy aző czége felperesi czégnek fióktelepe, illetőleg társtulajdonosa. Igaz ugyan, hogyaczég használata alatt szorosabb értelemben csak a czimtáblán, számlákon, vagy levélpapirokon való megjelölést, nem pedig a szóbeli használatot kell érteni, tehát a törvény szigorú magyarázata iga* Az 1902. év judikaturáját a «Jogállam» I. évfolyamának 758., 819. lapjain foglaltam össze. Ezúttal a következő rövidítéseket használom: J. Dt. = Jogállam döntvénytára 190J. évfolyam; Jogt. K. = Jogtudományi Közlöny; Ü. L. = Ügyvédek Lapja; Nagy p = dr. Nagy Ferencz, A magyar kereskedelmi JOLT kézi könyve, V. kiadás. BIRÓI GYAKORLAT. Kereskedelmi joggyakorlatunk 1903-ban.*