Jogállam, 1903 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1903 / Tartalommutató

///. Magánjog és eljárás. lom azonban az osztrák polgári törvénykönyvben nem tartozik azok közé a személyi jogok közé, melyek nyilvánkönyvi bejegyzés által absolut hatályúvá válhatnának ; ez csak az elő- és visszavásárlási jog és bérleti viszonyra nézve áll, kibövitve az Ideiglenes törvénykezési szabályok I. Rész 149. §-ában emiitett vétel esetével. Itt ugyanis azon általános jogszabály érvényesül, hogy valamint a törvény által megállapított dologi jogok köre magánakarat által ki nem bővíthető, épp oly kevéssé ruházhat fel az valamely kötelmi viszonyt absolut hatálylyal a tételes jog felhatalmazása nélkül. Még kevésbbé kötheti meg a nyilvánkönyi tulajdonos önmagát az elidegenítési és terhelési tilalom telekkönyvi bejegyzésével, már azért sem, mert senki önmagával jogviszonyba nem léphet. Az a felfogás, mely szerint a telekkönyvi tulajdonos elidegenítési és terhelési tilalom által a tulajdona feletti rendelkezési szabadságról dologi hatálylyal lemondhatna, a jogrend érdekében tűrhetetlen eredményekre vezetne. Az eddigiekből következik, hogy az elidegenítési és terhelési tilalom a nyilvánkönyvi ingatlan állagára vonatkozó igény biztosításán kivül más, tehát dologi jogok oltalmára sem szolgálhat, milyenek a zálogjog, szolgalom, dologi terhek, bejegyzett bérlet, melyek bármely tulajdonos ellenében önállóan, az átruházás vagy terheléstől függetlenül érvényesíthetők. Minthogy pedig a telekkönyvi rendelet 63. §-a szerint ingatlan javakra csak azon jogok kebeleztethetnek be vagy jegyeztethetnek elő, melyek törvényes fogalmuknál fogva dologbani jogok vagy melyek a dologhozi joghoz tartoznak ugyan, de a telekkönyvi bejegvzés által a törvény által meghatározott jog minőségét nyerhetik; minthogy az elidegenítési és terhelési tilalom, midőn az nem a törvény által megengedett korlátolt tulajdont állapit meg, sem az egyik, sem a másik osztályba nem tartozik; minthogy az elidegenítési és terhelési tilalom telekkönyvi bejegyzésének czélja az, hogy annak harmadik személyekkel szemben is (dologi) hatály biztosittassék; minthogy a jelen döntvényben foglalt eseteken kivül ily joghatály az elidegenítési és terhelési tilalomnak nem tulajdonitható : ezekből következik, hogy oly elidegenítési és terhelési tilalom, mely a jelen döntvényben körülirt feltételeknek meg nem felel, nyilvánkönyvi bejegyzés tárgyát nem képezheti, s ha mégis bejegyeztetett volna, mint hatálytalan a további telekkönvvi jogok, tehát a végrehajtási vagy jogügyleti zálogjogok bejegyzését nem gátolhatja, minélfogva annak törlését a telekkönyvi hatóságnál bármely érdekelt fél kérheti. Az elidegenítési és terhelési tilalom érvényes nyilvánkönyvi bejegyzésével szemben, további zálogjogok bejegyzésének a tilalom kitörlése, illetőleg megszűntének időpontjától kezdődő joghátálylyal sincs h;:lye. Feltételes érvényű bejegyzéseket ugyanis a telekkönyvi rendelet