Jogállam, 1903 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1903 / Tartalommutató

///. Magánjog és eljárás. 55 Az elidegenítési és terhelési tilalom azonban tételes jogszabályainak és az azokból vonható helyes következtetések szerint nem állapitható meg feltétlenül magán akarat által, hanem csak azon korlátok közt, melyek ama jogszabályokban gyökereznek. Ezek a korlátok: 1. Hogy az elidegenítési és terhelési tilalom az ingatlan tulajdonjogának telekkönyvi átruházásával egyidejűleg és kapcsolatosan jegyeztessék be; mert a korlátolt tulajdon, mint dologi jog, csak magának e jognak megállapításával létesülhet, melytől a tilalom mint korlátozás el nem választható. A tulajdonjogot az uj tulajdonos csak az elidegenítési és terhelési tilalommal korlátoltan szerzi meg, mely az átruházásnak, mint dologi szerződésnek, ez esetben lényeges alkateleme. 2. Hogy az elidegenítési és terhelési tilalom harmadik személynek, vagy magának az átruházónak a tilalmas ingatlan állagára vonatkozó igénye biztosítását czélozza. Mert mind az általános jogelvek, mind tételes jogszabályaink a tulajdonjog fogalmi teljességének csorbítását, tehát a tulajdonjog korlátozását csak a közjó, vagy egyeseknek oly szőre san megjelölt jogaik megóvása szempontjából ismerik el hatályosnak, melyek a tulajdontárgyra közvetlenül irányulnak, — inra in aliena. — Az elidegenítést és terhelést tiltó korlátozásra nézve pedig ezen szabálytól eltérés annál kevésbbé volna indokolható, mert az egyéni akaratnak magában nincs az az ereje, hogy a tételes jog engedélye nélkül valamely dolognak elidegenithetlenségét feltétlenül megállapítsa és azt egy lényeges közgazdászati rendeltetése ellenére a forgalomból kizárja. A kötelmi jognak a szerződés szabadságára vonatkozó elvei a dologi jog terén feltétlen érvénynyel nem birnak ; és általános elidegenítési és terhelési tilalom által jogügyletileg korlátozott tulajdonjogot a tételes jog nem ismer. Különben is, midőn az elidegenítési tilalom nem harmadik személy jogának oltalmára szolgál, senkinek sem áll érdekében a tilalomellenes cselekményt megtámadni. Valamint az általános (feltétlen) elidegenítési és terhelési tilalom kikötése az ingatlanok átruházásánál harmadik személyekkel szemben hatálytalan és nyilvánkönyvi bejegyzés által sem nyer dologi minőséget, annál kevésbbé korlátozhatja a nyiivánkönyvi tulajdonos önrendelkezési jogát saját ingatlanára nézve elidegenítési és terhelési tilalom nyilvánkönyvi bejegyzésének engedélyezésével, harmadik személyekkel szemben érvényes, vagyis absolut hatálylyal. Az elidegenítési és terhelési tilalom ugyanis jogi természeténél fogva kötelmi viszonyt állapit meg a szerződő felek közt, amelyből származó jogok nyilvánkönyvi bejegyzés által sem nyernek dologi jelleget, hacsak ezzel a törvény azokat kifejezetten fel nem ruházza; ez az eset azonban az elidegenítési és terhelési tilalomnál fen nem forog. E tekintetben hazánkban az osztrák polgári törvénykönyv szabványai irányadók, minthogy az Ideiglenes törvénykezési szabályok I. Rész 156" §-a annak mindazon határozatait, melyek a telekkönyvi rendeletekkel összefüggésben állanak és amelyek valamely telekkönyvi jog megszerzésére vagy elenyésztésére alapul szolgálnak, az országgyűlés intézkedéséig hatályukban fentartotta; az elidegenítési és terhelési tila-