Jogállam, 1903 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1903 / 9. szám - A felségjogok és nemzeti törekvések a hadügyekben

A FELSÉGJOGOK ÉS NEMZETI TÖREKVÉSEK A HADÜGYBEN. $ } l Pedig a Reichsverfassung 63. §-a különösen hangsúlyozza a német haderő «egységességét*). Nagyon érdekes volna az «egységességről* a legkitűnőbb német közjogászok Laband, Seydel, Arndt, Brockhaus, Thudichum között folyt vitát röviden ismertetni; de mert ezt ez értekezés keretébe beilleszthetőnek nem találjuk, csak egy nagyon találó megjegyzést veszünk át Laband «Staatsrecht des deutschen Reiches» czimü müvéből (161. 1.), mely igy szól: «Die gesammte Landmacht des Reiches bildet insofern ein einheitliches Heer, als die Contingente der Einzelstaaten gleichmássig organisirt und bewatínet sind, nach Art. 63 der R. V. im Krieg und Frieden unter dem Befehl des Kaisers stehn, und die gemeinsamen Kosten gemeinschaftlich von den Bundesstaaten, alsó aus Reichsmitteln getragen werden. Das Reich hat keine Truppén, die nicht Trappén der Einzelstaaten u'áren.» Mindamellett a német haderő valódi egységességében s harczképességében senki sem kételkedik. Nálunk nemcsak a haditengerészet, de a «közös hadsereg* is «közös* intézmény, s ezen felül a véderő összes tagozatai egységes vezérlet, vezénylet és belszervezettel birnak. A vezérlet, vezénylet és belszervezet egységessége mindenütt s igy nálunk is törvényben van körülirva, meghatározva, mert nem lehet közömbös sem a közjog, sem az állami érdekek szempontjából, hogy miben nyilvánul ez egységesség. Ilyen törvények nálunk a véderőnek szervezetére vonatkozó összes törvények, névszerint az 1868 : XL. XLI. és XLI1. t.-czikkek, melyek a közös hadseregről, a honvédségről és a népfölkelésről szólanak. Ilyenek továbbá, az 1886 : XX. t.-cz., mely a népfölkelés szervezéséről, és az 1889 : VI. és 1890 : V. t.-czikkek, melyek az uj védtörvényt és honvédségről szóló törvényeket tartalmazzák. A hivatkozott törvények főbb rendelkezései, melyek az egységes vezérlet, vezénylet és belszervezetet körülírják és meg-