Jogállam, 1903 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1903 / 9. szám - A felségjogok és nemzeti törekvések a hadügyekben

ROHONYI GYULA határozzák, s a melyeken belől Ő Felségét a királyt a felségjogokból kifolyólag az intézkedés joga megilleti, — a következők: Az 1868: XL t.-c^. 4g. §-a szerint «A honvédség háború esetén, katonai ügyekben, a király által kinevezett hadvezér alatt áll». U. a. t.-cz. 50. §-a pedig kimondja: «A honvédtisztek minden tiszti fokozatra O Felsége által neveztetnek ki». Ugyan e §. második bekezdése pedig akként rendelkezik, hogy: «A katonai jelvények, rangjelzetek, fölszerelés és fölvegyverkezés, valamint a szolgálat és gyakorlat szabályai, — a honvédségnél és sorhadnál egyenlők lesznek». Itt már nemcsak a vezérleti és a szervezeti egységesség, de a szolgálat, a kiképzés; a béke idején a gyakorlat, és háború idején a hadmüveletek egységessége, egyszóval a haderő harczképességének Összes érdekei óvattak meg és biztosíttattak a törvényben. Milyen gondossággal • őrködött a törvényhozás a véderő összes tagozatainak egymásközti egységességének biztosításában, mutatja az, hogy az 1068 : XLI. t.-cz. a honvédségről szóló törvény 18., 27. és 28. §-ai ugyanazokat az elveket szószerinti szövegükben átvette, a melyek az 1868 : XL. t.-cz. 49. és 50. fentidézett §-aiban ki vannak mondva. Ezek a rendelkezések a kö^ös hadsereg és honvédség közti egységes vezérlet, vezénylet és belszervezetre vonatkoznak. A népfölkelésről már az 1868 : XLII. t.-cz. intézkedik, szervezetét azonban ez intézmény csak az 1886 : XX. t.-cz.ben nyerte. Ennek vezérleti és vezényleti egységességéről az 1886 : XX. t.-cz. 7. §-a s az uj védtörvény (1889 '• VI. t.-cz.) 58. és 59. §-ai rendelkeznek, kimondván, hogy a népfelkelés tisztjeit O Felsége nevezi ki, s hogy a népfelkelés is Ő Felsége által kinevezett hadvezér alatt áll. A kiképzés, a gyakorlatok, a belszervezet egységességének biztosítására ugyanazok a rendelkezések vannak az 1886 : XX. t.-cz. 7. §-ába fölvéve, a melyeket föntebb a közös hadseregre