Jogállam, 1903 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1903 / 9. szám - A felségjogok és nemzeti törekvések a hadügyekben

A FELSÉGJOGOK ÉS NEMZETI TÖREKVÉSEK A HADÜGYBEN. 529 mert a mint később látni fogjuk, Ő Felségének e felségjoga nemcsak a kö^ös hadseregre, de a% eges? fegyveres erőre vonatkozik. Helytelen tehát a n. §. tartalmának reproductiója, helytelen még azért is, mert ilyen fontos szakaszok szószerint idézendők, s ha a jelen esetben is szószerint volna idézve a fenti §, akkor nem fordulna elő az a másik, szintén nem jelentéktelen hiba, hogy mig a legfelsőbb királyi kézirat ez «ügyek (.'/intézéséről» szól, addig a törvényszakasz (1867 : XII. t.-cz. 11. §.) «inté%ése» vagyis állandó kezelésére, s ezekre vonatkozó folytonos rendelkezésekre vonatkozik. Ez pedig nem mindegy. Daczára annak, hogy a föntjelzett felségjogok tekintetében sehol kétely föl nem merült, a legfelsőbb kézirat mégis bizonyos utalást tartalmaz arra nézve, mintha a felségjogok terjedelme tekintetében közéletünkben bizonyos korlátozó, helytelen magyarázat, korlátozó törekvés nyilvánult volna meg, mert csak igy érthetők a királyi kézirat következő bekezdésének eme szavai: . . . «el vagyok határozva, az engem megillető jogokat s csorbitatlanul fenntartani és utódaimra érintetlenül átszármaztatni »>. E fejtegetések czélja épen ezt a látszólagos félreértést a király és a nemzet körött eloszlatni s épen azért vagyunk kénytelenek az 1867 : XII. t.-cz. 11. ;§-ával behatóbban foglalkozni, s megállapitani a hivatkozott §. értelmét, az abban foglalt felségjogok terjedelmét. I. Mindenekelőtt ideigtatjuk az 1867 : XII. t.-cz. 11. §-ának szövegét, mert ez képezendi fejtegetésünk tárgyát, alapját. A szószerint idézett szöveg igy hangzik: «Ő Felségének a hadügy körébe tartozó alkotmányos fejedelmi jogai folytán, mindaz a mi az egész hadseregnek, s igy a magyar hadseregnek is, mint az összes hadsereg kiegészítő részének egységes vezérletére, vezényletére és belszer-