Jogállam, 1903 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1903 / Tartalommutató

//. Büntetőjog és eljárás. 49 hamisítás bevégzett büntette vagyoni érték nélkül, ha amaz csak kísérlet, annálfogva, mert az élet kioltása nem következett bc ? 42. Uzsora vétségének elévülése. Kár bekövetkezése, mint a tényálladék accidentális eleme. (i883:XXV. t.-cz. i. Btk. 107. §.). Az uzsora vétségét az 1883 : XXV. t.-cz. r. §-a szerint az követi el, a ki az abban meghatározott feltételek között: «hitelez, vagy ád .fizetési halasztást.!) Az elkövetési cselekedet tehát a hitelezés, vagy a fizetési halasztás megadása lévén: ezzel szemben kérdés, hogy mikor van bevégezve az uzsora, vagyis — hogy mely napon veszi kezdetét az elévülés (Btk. 107. §.). Szószerint véve a törvényt, az adóslevél (kötelezvény, vagy váltó) kiállításának, illetőleg a halasztás megadásának napja volna ez a nap. Ámde ez oda vezetne, hogy a mennyiben az uzsorás a hitelezéstől számított 3 éven át fiókjában heverteti a kötelezvényt : ettől kezdve már a büntetés veszélye nélkül beperelhetné azt, mert hisz az uzsora vétsége a letelt idő alatt elévült. Másfelől túlságosan kiterjesztetnék az uzsora bevégzésének időpontja, ha ahhoz a kár, illetőleg a vagyoni romlás bekövetkezése is megkivántatnék. Helyes középút az, hogy az uzsora vétsége tartós delictum, a melynek véghezvitele mindaddig tart, a mig az uzsorás hitelező és az adós közt a hitelezési viszony fennáll, s a melynek elévülése e szerint csak a hitelezési viszony megszűnése napján veszi kezdetét. Ez elvet csak részben juttatta érvényre a következő ítélet: (C) Az elévülés kérdése hivatalból felülvizsgálat alá vétetvén, a semmiségi panasz, mint alaptalan elutasítandó volt. Mert a kir. tábla által valónak elfogadott az a tény, hogy vádlott egy kevés vagyonallásu földmivesnek 1902. év folyamán 40 korona kölcsönt adott, s ezért egy évre 8 korona kamatot, egy év múlva pedig, sértett fizetni nem tudván, egy 48 koronáról szóló kötvény alapján évi 14 korona kamatot kötött ki, — továbbá 1896-ban, minthogy sértett a kölcsönből mit sem fizetett vissza s a kamatokat sem volt képes megadni, vádlott 120 koronáról szóló kötvényt állíttatott ki, — és ekként 1892. évtől az 1896. évig, vagyis négy évre összesen 80 korona kamatot köteleztetett: az uzsora tényálladékát foglalja magában. E miatt a bűnvádi eljárásnak elévülés által kizárása nem forog fenn : mert a% uzsorás hitelezési viszony 1896. szeptember j-ig, mint a 120 koronáról s^ólő kötelezvény kiállításának napjáig tartott, s ettől fogva a panasznak 1898. augusztus 25-én történt előterjesztéséig három év még nem telt el. Nem változtat a megállapításon védőnek amaz érvelése, hogy az uzsora vétsége csak akkor tekinthető befejezettnek, ha az uzsora-törvény 1. §-ában irt anyagi hátrány tényleg bekövetkezett s ezzel vádlott az aránytalan 4