Jogállam, 1903 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1903 / Tartalommutató

50 //. Büntetőjog cs eljárás. vagyoni előnyt az adóssal szemben érvényesítette; mert az uzsoratörvény 1. §-ában az uzsora fogalmának vagylagos meghatározása szerint, maga a kikötés is elkövetési cselekedet abban az esetben, ha az adós anyagi romlását előidézni, vagy fokozni alkalmas. Az uzsorának ez a tényálkdéka pedig a fenn előadott tényállásban foglaltatik. (1902 évi szeptember 22-én, 8248/a). Helyes megállapítás az, hogy a vagyoni hátrány tényleges bekövetkezése nem essentiális eleme az uzsora tényálladékának és így nem is szükséges annak bevégzéséhez. Helyes továbbá az is, hogy az elévülés addig nem veszi kezdetét, mig «az uzsorás hitelezési viszonyt tart; ellenben kétség fér annak helyességéhez, hogy ez esetben az uzsorás hitelezési viszony «a 120 koronáról szóló kötelezvény kiállításának napjáig tartotta. Hisz e napon csak kezdetét vette a 120 koronára vonatkozó hitelezési viszony, habár azt ezzel összefüggő két más hitelezés előzte meg. Ha a kötelezvény kiállításának napja irányadó : akkor nem lehet bizonvos ideig tartó uzsorás hitelezési viszonyról szólani ; ha pedig a viszonv tartama irányadó : ugv ennek véghatára az a nap, a melyen az uzsorás hitelező követelésének érvényesítését utoljára (habár siker nélkül) megkisérli, vagyis a meddig az uzsorás hitelező az uzsorás ügyletből származó jogait kiaknázza, vagy kiaknázni tövekszik. 43. A semmiségi panasz bejelentésének módja. (Bp. 390, 384, 385- SS-) Vádlott és védője az alsóbirósági itélet ellen a Bp 385. §. 1. a) pontjára való puszta hivatkozással és az ok minden megjelölése nélkül jelentettek be semmiségi panaszt. A Curia a semmiségi panaszokat visszautasította. (C) A Bp. 390.§-a értelmében a semmiségi panasz bejelentése alkalmával vagy ennek indokolásában világosan kell megjelölni a semmiségi okot, a mely miatt a jogorvoslat használtatik; vagyis a törvény az okmegjelölés módjára oly jelzőt használ, a melynek értelmezése és concrét esetre való alkalmazása birói mérlegelést igényel. A törvény szövegének grammaticai értelme tehát nem hagyhat kétséget az iránt, hogy annak meghatározása, vájjon az okmegjelölés a törvénynek megfelelőleg és elég világosan történt-e, esetről-esetre a birói mérlegelésre és eldöntésre van bizva. A törvénynek a semmiségi ok világos megjelölését követelő eme rendelkezéséből és abból, hogy a törvény taxative sorolja fel a semmiségi panasz eseteit, sőt ezen esetek érvényesítését a Bp. 437. §-ának első bekezdése, 556. s egyéb szakaszai szerint további korlátozásnak veti alá, félreismerhetlen a törvényhozó azon szándéka, hogy a kir. Curia előtti eljárásban a jogorvoslatok használatát korlátozni és a kir.