Jogállam, 1903 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1903 / Tartalommutató

//. Büntetőjog és eljárás. 47 korona vételárt fizetett ki vádlottak részére az alig i—2 korona értéket képviselő sárgarézrudért és ez által a vádlottak javára önmagát vagyonikig tetemesen megkárositó cselekedetet vitt véghez: akkor tekintettel arra, hogy ennek a cselekedetnek ekként véghezvitele nem az ö szándéka, hanem az őt tévedésbe ejtő vádlottak szándéka volt, azt kell mondani, hogy Schlesinger Sarolta a személyi tulajdonságai vagy fogyatkozásai vagy egyéb körülményei miatt szenvedő alanya a csalóknak, — habár ő az elfogadott tények szerint különben kellő értelmiséggel biró kereskedő, habár a rézrud üyennek első tekintetre könnyen felismerhető, habár Schlesinger Sarolta nagyíoku vigyázatlanságot és gondatlanságot tanúsított és cselekedetének rugója a minden óvatosságot nélkülöző kapzsiság volt, habár továbbá neki Birczlin Györgyné a vételt tetszésére bizta: minthogy vádlottak jogtalan vagyoni haszonszerzés czéljából sikeresen ejtették sértettet tévedésbe a vele szemben alkalmas ravasz fondorlatot képezőnek veendő ama móddal, hogy a részükről csalási czélzatból megszerzett rézrudat, a nagy pénzösszegért való megvételre csábitás sikeresitése végett talált kincsnek és aranyrudnak híreszteljék és állították és ezáltal őt a saját czéljuknak megfelelő tévtudatba s az önmagát vagyonilag megkárositó cselekedet véghezvitelébe, t. i. a rúdnak 2400 koronáért megvételébe belevitték; minthogy a Btk. 379. §-a szerint csalást követ el az, a ki azon czélból, hogy magának vagy másnak jogtalan vagyoni hasznot szerezzen, valakit ravasz fondorlattal tévedésbe ejt és ezáltal annak vagyoni kárt okoz; a Birczlin György és Birczlin Györgyné terhére vád alapjául szolgáló tett pedig a valóknak elfogadott tények folytán a felhívott 379. §. szerint büntetendő cselekmény tényálladékát megállapítja : tévedett ezeknél fogva a bíróság, midőn a büntetőtörvény megfelelő rendelkezését a vád alapjául szolgáló tettre nem alkalmazta, miáltal a B. P. 385. §-ának 1. a) pontjában körülirt ama semmiségi ok megállapítására szolgáltatott okot, melyet Birczlin György és Birczlin Györgyné ellenében a közvádló semmiségi panaszának alapjául felhozott. (1902. november 18-án. 9912.) Ez egvike ama ritka eseteknek, a melyekben a Curia a Bp. hatálybavétele óta megállapította oly vádlott bűnösségét, kit az alsófokú biróságok felmentettek. Hasonló eseteket közölt Rjt. XLIV. R. 56. 1.; Jogt. K. Mell. 1902. 554. sz. ; Bj. Dtár I. 120. 1.