Jogállam, 1903 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1903 / Tartalommutató

42 //. Büntetőjog és eljárás. eljárásban fordul elő (Bp. 525. §.), és pedig kapcsolatban a főm agán vád eseteivel (41. §.)• Nem tartjuk helyesnek a C. érdemleges megoldását sem. Az 1877. évi XX. tcz. 15. §-a az atyai hatalom, ugyan e törvény 35. S~a gyámság és gondnokság szempontjából határozza meg az atya jogait. Ebből tehát alig lehet azt kimagyarázni, hogy az anya kizárásával egyedül az atya legyen az a törvényes képviselő, ki a kiskorú gvermekén elkövetett büntetendő cselekmény esetében a magáninditványra jogosítva van. A C. felfogása e mellett a Bp. 523. yával is ellenkezik. E §. negyedik bekezdése ugyanis kimondja, hogy a szülő, tehát az anya is, gyermekének képviseletében külön megbízás nélkül is eljárhat és a magánvádra üldözendő büntetendő cselekmények miatt (41. $.) vádat is emelhet. Ha tehát az anya jogositva van a törvény szerint arra, hogy pl. a gyermeke ellen elkövetett rágalmazás, becsületsértés esetében magánindkványt tegyen és vádat emeljen : ugy nem volna érthető, hogy miért ne illetné meg az anyát .1 magáninditvány joga abban az esetben, ha kiskorú gyermekének becsületét és testi épségét még durvábban érintő bűntettekről (pl. nemi erőszakról) van szó. Ez nemcsak a jog- és igazságérzetet sértő, hanem a törvény szempontjából is helytelen felfogás volna. 38. Gyermekülésben részes extraneus bűntettének minősítése. — Semmiségi panasz visszautasítása helytelen megjelölés miatt. (Btk. 69. 74. 278. 284. §§. Bp. 434. §. 3. bek.) A zilahi kir. törvényszék, mint esküdtbíróság : Mojszi Simonné vádlottat bűnösnek mondotta ki gyilkosság bűntettében (278. §.), minthogy az esküdtek arra a kérdésre: «Bünös-e vádlott abban, hogy Halmosd községben 1902. május hó 19-én virradóra Onyicza nevü hajadon leányának élveszületett fiúgyermekét előre megfontolt szándékkal a gyermek fejére és tarkójára mért kőütések által megölte, a nélkül, hogy ezen alkalommal akaratának szabad elhatározási képességével nem birt volna» : hétnél több szavazattal igennel feleltek; s ezért őt a Btk. 92. §-ának alkalmazásával 15 évi fegyházra itélte. Ellenben Mojszi Onyicza vádlottat felmentette a gyermekölés (284. §.) vádja alól, minthogy az esküdtek arra a kérdésre: «Bünös-e vádlott abban, hogy 1902. évi május hó 19-én Halmosdon házasságon kivül született fiúgyermekének özv. Mojszi Simonné által közvetlenül a szülés után történt megölését szándékosan előmozdította és megkönnyítette az által, hogy özv. Mojszi Simonnéval való közös egyetértés folytán a szülést titokban végezte és az újszülött életfeltételei iránt a köteles gondozást szándékosan elmulasztotta s igy a tettes elhatározásának megerősítéséhez és ez által az eredményhez is hozzájárult)) nemmel feleltek. A büntetés kiszabásánál enyhítő körülményül vette a törvényszék vádlott töredelmes beismerését, hogy tettét házas-