Jogállam, 1903 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1903 / Tartalommutató

/. Közjog és közigazgatás. egyikbe a törvény i—4. és 12. §-aiban meghatározott esetek tartoznak, a melyek tárgyában «az összeférhetetlenségi állandó bizottság* bíráskodik (Házsz. 146. §.); a másodikba 5 —11. §-ok alá foglalt összeférhetetlenségi eseteket sorozhatjuk, a melyek tárgyában á sorshúzás utján alakított (-összeférhetetlenségi ítélő-bizottság» bíráskodik, oly módon azonban, hogy tárgyalását, a melyen ítéletet hoz, az állandó bizottság előkészítő vizsgálata előzi meg. L. M. képviselő esetében az összeférhetetlenségi állandó bizottság kélt, mert a bejelentés a törvény 4-ik §-ára volt alapítva. E §. szerint az országgy. képviselőséggel össze nem férő állást foglalnak el: a törvényhatósági és községi tisztviselők »>. A kérdés e rendelkezéssel szemben az volt, hogy megyei tisztviselőnek tekintendő-e a vármegyei magánjavaknál alkalmazott igazgató. A tényállás szerint Csík vármegyének van mintegy hatvanezer hold területű ingatlan vagyona, melyet a volt székely gyalog- és huszár határőrezredeknek 1851-ben elkobzott vagyonából a király 1869-ben ajándékozott a vármegye közönségének. E vagyont a vármegye közgyűlése által választott bizottság (igazgató-tanács) kezeli; ugyané javak jog- és jószágigazgatóját pedig az igazgató-tanács hármas kijelölése mellett szintén a megyei közgyűlés választja meg. A jószágigazgató az igazgató-tanácsnak számol be, ez viszont a közgyűlésnek felelős. Csik vármegye magán javainak igazgatója 1902. év végéig L. M. volt; mert habár ő már május hóban nyugdíjaztatását kérte, és habár az igazgató-tanács nyugdíjaztatását június 20-án el is határozta, minthogy azonban az új igazgató csak 1903 január i-én foglalta el hiva-r tálát: L. M. ez ideig köteles volt állását megtartani. E határidő lejárta előtt azonban összeférhetetlenség jelentetvén be ellene : az összeférhetetlenségi állandó bizottság ennek folytán kénytelen volt ügyével foglalkozni. (Osszeférh. állandó bizottság). Lázár Menyhért a képviselői megbízással össze nem férő helyzetben van, mert a Csik vármegyei magánjavaknál igazgatói állási tölt be; rosszhiszemű mulasztással azonban nem terhelhető. Az 1901 : XXIV. tcz. 24. §-a alapján tehát felhivatik, hogy e határozatnak a Házban való bejelentését követő nyolcz nap alatt vagy szüntesse meg összeférhetetlen helyzetét, vagy mondjon le a képviselői megbízásról. Indokolás: Az 1883 : XV- tcz. 15. §-a és a szóban levő alap iránt a megye közgyűlése által megalkotott szabályzat alapján megállapítja az összeférhetetlenségi állandó bizottság, hogy a Csik vármegye magántulajdonához tartozó javak felett, a melyeknek jövedelmei azonban csakis a megye közgazdasági és culturális czéijaira használhatók fel, a vallás- és közoktatásügyi miniszter felügyelete alatt és jóváhagyásával a törvényhatósági bizottság és ez által átruházott hatáskörben az alap igazgató-tanácsa rendelkezik.