Jogállam, 1903 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1903 / Tartalommutató

/. Közjog és közigazgatás. Ebből kifolyólag és mert az emiitett javak igazgatóját is a vármegye közgyűlése hat évről hat évre és nyilvános pályázat utján választja meg : a Csik vármegye magánjavainak igazgatói hivatala, noha az 1886 : XXI. tcz. 67. §-ában felsorolt tiszti állások közt nincs megnevezve, a nagy értékű és terjedelmű megyei alap kezelése végett szükségessé vált és a vármegye közönsége által autonóm jogkörében szervezett (1883. évi XV. törvényczikk 15. §-a és 1886. évi XXI. törvényczikk 4. §-ának c) pontja) állandó jellegű, rendes fizetéssel javadalmazott és nyugdijképes hivatalnak, illetve törvényhatósági tiszti állásnak tekintendő. Minthogy pedig az 1901. évi XXIV- törvényczikk 4. §-a szerint törvényhatósági tisztviselők az országgyűlési képviselőséggel össze nem férő állást foglalnak el, Lázár Menyhért esetében ki kellett mondani az összeférhetetlenséget annál inkább, mert nyugdíjaztatása elhatároztatott ugyan 1902 június 20-án, de csak 1903 január 1. naptól kezdve, a meddig az igazgatói teendőket rendes fizetése folyóvá tételével ellátni köteles. Rosszhiszeműséggel azért nem terhelhető, mert az általa betöltött igazgatói állás nincs megnevezve az 1886 : XXI. tcz. 67. §-ában felsorolt tiszti állásoknál és mert nyugdijazás iránti kérvényét az igazgató-tanácsnál az összeférhetetlenségi bejelentés beérkezése előtt adta be, sőt a bejelentés a közbeesett nyári szünet miatt csak f. évi október havában jutott tudomására. Az állandó összeférhetetlenségi bizottságnak indokaival együtt élőszóval és nyilt ajtóknál kihirdetett határozata írásba foglalandó és a Ház elnökének jelentés kapcsán bemutatandó. (Kelt Budapesten, 1902. deczember 16-án. — 3604. sz.) Ez a határozat a Ház 1902 deczember 23-iki 177. ülésében felolvastatott és az összeférhetlenségi bizottság határozata a házszabályok értelmében vita nélkül tudomásul vétetett. 34. Országgyűlési képviselő-választás ellen intézett kérvény elutasítása. — A választási és a küldöttségi elnök jogköre. — A szükséges ellátás» fogalma. — Az anyagi előny a községnek, mint jogi személynek tett, — s a teljesíthetetlen igéret mérlegelése vesztegetésnél. — Szavazók jóhiszemű visszautasítása. (1899 : XV. 3. §. 2., 6., 10., 13. pontok 7. §. és 154. §.). Kérvényezők a gödöllői kerülethez megválasztott Wolfner Tivadar képviselő választása ellen feltétlen és viszonylagos érvénytelenségi okok alapján adtak be kérvényt. Az előbbieket részint a II. szavazat-