Jogállam, 1903 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1903 / 4. szám - Dr. Baross János: Agrár öröklési jog. I. kötet. Általános tanok és a német törzsöröklés [könyvismertetés]

2Ó2 IRODALOM. A mü utolsó része kimerítően ismerteti az egyházi személyek után örökösödést. Méltóan fejezi be a nagyszabású és gyakorlati czélokra megbecsülhetetlen munkát. — a- aDr. Baross János: Agrár öröklési jog. I. kötet. Általános tanok és a német törzsöröklés. Budapest, 1902. Az agrárius irányú jogi munkák jelentősége ma még nem azok agitaiorius, hanem azok ismertető részében van. Az, a mit ez az irányzat megvalósítani kíván, bár ha tendentiájának jogosult voltát elismerjük is. ma még oly kevéssé kiforrott állapotban leledzik, hogy a maga egészében való megtestesitése a jelen kor feladatai közé nem tartozik inkább, mint a magántulajdon megszüntetése, vagy a pénzgazdaság helyettesítése valamely más értékmérőn alapuló gazdasági renddel. A miben tehát e könyv szerzőjének kiváló és eléggé ki sem emelhető érdeme rejlik : az az. hogy megismertet bennünket — és tegyük mindjárt hozzá : alapos és nagyrészt közvetlenül a helyszinén végzett tanulmányok alapján, tűrhető objectivitással és világos, szabatos nyelvezetben ismertet meg — a külföld vonatkozó intézményeivel, s a mi még tanulságosabb : ez intézmények müieu-jével, ugy hogy azokat nem a maguk száraz elvontságában, hanem az életbe átvitten szemlélhetjük, s meglátjuk egyúttal a bajokat, melyek létrehozták, a reményeket, melyeket megvalósításukhoz fűztek, és — noha inkább a sorok közé rejtve — a csalódásokat, melyek amazokat nyomon követték. Érdekfeszítő és tanulságos szemle, a mit Baross könyve nyújt, noha e tanulságok sok olvasója lelkében mások lesznek, mint az általa levontak . . . A könyv tárgyául szolgáló matéria kiforratlan állapotát mi sem mutatja jobban, mint az, hogy annak kérdéseit objective senki sem képes tárgyalni. Ez az ádáz küzdelem a téma legvégső alapjától, t. i. attól a kérdéstől kezdve, vájjon egyáltalán jogosult-e a külön agrár öröklési jog, végig vonul minden egyes további kövén az agrárjog épületének ; sehol egy tenyérnyi biztos alap, megállapodott tudományos igazság, a melyre fel lehetne építeni egyetmást a nélkül, hogy az egész alkotmány inogjon. Ily materiában a ki munkálkodásra vállalkozik, két szerep között kénytelen választani : a harcias vagy a szemlélő szerepe között. Az egyiktől megkívánjuk, hogy igaz lelkesedéssel, minden jogos eszköz felhasználásával, s legfelebb az ellenfél iránt tartozó bizonyos lovagiassággal szolgálja a zászlót, melyhez felesküdött ; a másiktól mindenekfölött tárgyilagosságot követelünk, teljesen szabad horizontot mindkét küzdő fél tábora fölött, alapos és őszinte tudósítást mindenről, a mi akár itt, akár ott. a hareztéren történik. A Baross könyvén végig vonuló hang a nyugodt szemlélőé, a tárgyilagos referensé; annak tartalma, tendentiája ellenben az agrarizmus lelkes harezosáé. Könyvének 8. oldalától a 124. oldalig terjedő «Általános Rész»-ében bebizonyított tudományos igazságokként adja elő az agrarizmus hitvallását, melynek minden egyes pontja körül folyik az eleddig még eldöntet-