Jogállam, 1903 (2. évfolyam, 1-10. szám)
1903 / 4. szám - Tanulmányok a büntetőjogi gyakorlat köréből. A törvény területi hatálya; mentelmi jog
BÍRÓI GYAKORLAT. 2)7 tár felesleges. Abból, hogy képviselő ellen mentelmi jogának felfüggesztése nélkül bűnvádi eljárás nem indítható, eo ipso következik, hogy a bűnvádi eljárás megindításának megtagadásához a mentelmi jog felfüggesztése nem szükséges. Az első tételből a második tétel oly logikai szükségszerűséggel következik, hogy teljesen felesleges a mentelmi jognak alapjára és czéljára menni vissza. A mentelmi jognak célja az országgyűlési tagnak védelme esetleges hatósági zaklatás ellen. A feljelentésnek mint bűnvádi eljárásra alkalmatlannak ex primo decreto, tehát a feljelentett országgyűlési tagnak meghallgatása nélkül félretételében, más szóval a bűnvádi eljárás megindításának megtagadásában a zaklatás lehetősége fogalmilag ki van zárva. A bíróságnak a mentelmi jog előzetes felfüggesztését akkor kell kieszközölni, ha az országgyűlési tag ellen bűnvádi eljárást indítani akar, tehát ha bűnvádi eljárást indítani nem akar, ehhez a mentelmi jog felfüggesztése nem szükséges. Épen az ellenkező túlzásba esett a C. 1895. ápril 7. (BJT. 26. k. lói. 1.) annak kimondásával, hogy a megejtett elővizsgálat előtt a mentelmi jog felfüggesztése nem is kérhető, hogy tehát az elővizsgálat a mentelmi jog felfüggesztése nélkül is megejthető, sőt megejtendő; mert az elővizsgálattal még nincs megindítva a bűnvádi eljárás, a mely csak is a vizsgálat elrendelésével veszi kezdetét. Az elővizsgálat az, a mit a BP. nyomozásnak nevez. Az 1867. évi nov. hó 18-ki képviselőházi határozatban emiitett közkereset alatt a BP. terminológiáját követve, a «vádat» kell érteni. A BP. 83. §-a értelmében a nyomozásnak tárgya, azoknak az adatoknak kipuhatolása és megállapítása, melyek a vád emelése vagy nem emelése kérdésében a vádló tájékozására szükségesek. Ebből a fogalommeghatározásból látszólag csakugyan az következnék, hogy a nyomozás egész törvényes terjedelmében a mentelmi jog felfüggesztése nélkül is megejthető. Ez a tétel mégis csak annyiban érvényes, a mennyiben a mentelmi jognak tartalmával ellentétbe nem jő. Minthogy pedig a nyomozás alatt s annak keretében oly cselekmények is foganatosíthatók, a melyeknek a mentelmi jog felfüggesztése nélküli foganatosítását a mentelmi jog kizárja, azok a mentelmi jog felfüggesztése nélkül a nyomozás keretében sem foganatosíthatók. Nem tekinthető ily cselekménynek az országgyűlési tag kihallgatása, és pedig annál kevésbbé, mert épen az ő felvilágosításai tájékoztathatják esetleg a vádlót abban az irányban, hogy a vád emelése indokolva nincs. A kihallgatás czéljából azonban kényszerítő intézkedéseknek a dolog természeténél fogva helye nincs. Még tovább ment a C. 1892. ápr. 20. (BJT. 24. k. 397. 1.) annak kimondásával, hogy abban az esetben, ha az országgyűlési képviselő ellen megválasztásakor már bűnvádi eljárás folyamatban volt, a bűnvádi eljárás — a személyes szabadság elvonásától eltekintve — a mentelmi jog felfüggesztése nélkül is folytatható. A Curia 55 pontban foglalja össze indokait, feltűnő mellőzésével annak az egy — nézetem szerint döntő — mozza-