Jogállam, 1903 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1903 / 4. szám - Az ági öröklés törvényhozási szabályozásáról

TÖRVÉN YELŐKÉSZ1TÉS. Már az első megfontolásra is nyilvánvalóvá válik, az a belső ellenmondás, mely a tárgyalt két esetnek a javasolt rendelkezés szerint való szabályozásá­ban rejlik. Akkor, midőn az örökhagyó édes anyját a törvényi öröklési kap­csolat szerint az örökhagyó hagyatékára a kizárólagos öröklési jogosultság illeti, épen e jogosultság alapján a rendelkezés megadja neki egyszersmind a jogot az ági vagyonérték felére nézve is, a melyhez őt különben a vagyon­eredetnél fogva semmi jog sem illetné; és ugyancsak megadja neki az ági vagyonértéknek felére nézve, a melyhez őt különben a vagyoneredetnél fogva semmi jog sem illetné, a jogot akkor is, a midőn neki a törvényi örök­lési kapcsolat szerint az örökhagyó hagyatékára nézve semmiféle öröklési jogosultsága nincsen. Azt meg tudom érteni, ha nem is helyeselni, hogy az örökhagyó édes anyjával szemben, a kit a törvényi öröklési kapcsolat szerint az örökhagyó hagyatékára a kizárólagos öröklési jogosultság illeti, a törvény­hozás ági öröklési jogot akképen concedál, hogy az ági kapcsolatban álló személynek igényét a felére redukálja; ez compromissum az örökös kizáróla­gos öröklési jogosultsága és az ági kapcsolatban álló személy igénye között. De hogy az ági kapcsolatban álló személy az igényéből valami részt áten­gedni legyen kénytelen oly egyén javára, kit nem illet valamely jog sem a törvényi öröklési kapcsolat, sem pedig a vagyon eredete alapján — annak belső indokát hiába kutatom. Dr. Raffay Ferencz abban látja a részérő! javasolt állagfelosztás elő­nyét, hogy «ez az uj intézmény, mint quasi ági öröklés, sok esetben teteme­sen enyhítené a Tervezet rendszerének azt a kétségtelen merevségét, a mely szerint a házastárs a szülőt, ha ez nem jogosult ági öröklésre, mindig teljesen kizárja». Tehát hinc illae lacrimse ! De felismerik, hogy ha a házastársnak kizáró ­lagos törvényi öröklési jogosultsága alapjára nézve helytelen és következmé­nyeiben méltánytalan, miért nem szüntetik meg ez öröklési jogosultság kizárólagos voltát? Miért keresik a házastársi örökösödés helytelen szabályo­zásának corrigálását abban, hogy megbontják az ági örökösödés alapját, még pedig a nélkül, hogy ezzel az örökhagyó szülőjével szemben lényegesen csökkentetnének azok a mélytánytalan következmények, melyek a házastársi örökösödés helytelen szabályozásából ő reá néznek. Hiszen azok az esetek, melyekben a házastársi örökösödés mellett a nagyszülői parentela javára ági öröklésnek is helye van, sokkal ritkábban és gyérebben fordulnak elő, mint azok az esetek, a melyekben az ilyen ági öröklésnek helye nincsen. Tehát a kivételesen előforduló esetekben segíteni kívánnak a szülő helyzetén, ellen­ben az, ugy szólva, mindennapos esetekben pedig nem segítenek. Avagy talán több sérelem esik-e a szülő helyzetén, ha ő nem részesül az ági vagyon­értékben, mint akkor, ha ő az ági vagyonértéken felüli hagyatékból egészben kizáratik ? Ellene szól végre a javasolt rendelkezésnek (az általam felsorolt má­sodik esetben) még egy lényeges gyakorlati momentum is. Az örökhagyó

Next

/
Thumbnails
Contents