Jogállam, 1903 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1903 / 4. szám - Az ági öröklés törvényhozási szabályozásáról

244 a nagyszülői parentelát. E szerint a javaslat szerint ugyanis ilyenkor csak félig zárná ki». Szerintem a dolog épen megforditva áll. A Tervezetnek az ági öröklést szabályozó rendelkezései közül épen az a kimagasló pont, mely összeegyeztetni tudja az ági öröklést örök és valódi jogérzésünkkel, és szervi összeköttetésbe hozza ez öröklést a törvényi öröklés egyedüli alapjával, a vérrokonsággal: az tudniillik, hogy ott, «hol a vagyoneredet és a vérközelség coliidái, nem a vagyonközelségnek, hanem a vérközelségnek kell döntenie». A javasolt rendelkezés visszaesést tartalmaz: épen ez a rendelkezés üt rést a Tervezetnek elvi egységén, minthogy a Tervezet mindenkor azon az elvi állásponton áll, hogy a vérközelség a vagyonközelséget megelőzi, a javasolt rendelkezés pedig compromissumot ajánl a vérközelség rovására. A communis opinio nem igen hajlandó az ági öröklést a nagyszülői parenteiára is kiterjeszteni, a mint az 1896. évben a magyar általános polgári törvénykönyv-tervezet előkészítésére szervezett állandó bizottság is az ági öröklésnek csak a szülői parentelában való fenntartását határozta el. Ha ki akarjuk terjeszteni az ági öröklést a nagyszülői parenteiára is, ez nem történhetik másképen, mint ezt a Tervezet tartalmazza; semmi esetre azonban a javasolt compromissum létesítése mellett. A második eset az, a midőn oly örökhagyó után, kinek hagyatékában, mondjuk az atyai elődről, az apa közvetítése mellett, vagy ilyen közvetítés nélkül, reá szállott vagyonérték foglaltatik, mint öröklésre jogositott a szülői parentelához tartozó, de nem ági rokonon, mondjuk az örökhagyónak édes anyján; továbbá a nagyszülői parentelához tartozó, de ági rokonon, mondjuk az atyai nagybátyán felül még az örökhagyónak házastársa is visszamaradt. Ebben az esetben a mostani jogállapot és a Tervezet jogállapotja szerint az örökhagyó édes anyja nem concurrál sem az örökhagyó atyai nagybátyjával, sem az örökhagyó házastársával; az ági vagyonértéket kizárólag az atyai nagybátya és e vagyonértéken felüli hagyatékot kizárólag a házastárs kapja, az örökhagyó édes anyjának pedig sem az egyikből, sem a másikból nem jut semmi. A részemről előterjesztett ellentervezet szerint az örökhagyó édes anyja nem concurrál ugyan közvetlenül az örökhagyó atyai nagybátyjával, de concurrál az örökhagyó házastársával, a mennyiben neki az egész hagyaték egy harmadrésze jut; és közvetve concurrál az örökhagyó atyai nagybátyjával is, a mennyiben öt a hagyaték egy harmadrésze, tekintet nélkül a\ atyai nagybátyának ági igényére, illeti, mely utóbbi tehát csak a házastárs ellen és csakis a hagyaték két harmadrésze erejéig terjed. Dr. Raffay Ferencz javaslata szerint végre az örökhagyó édes anyja egyenlő részben osztozkodik az örökhagyó atyai nagybátyjával az ági vagyonértékben, ellenben az e vagyonértéken felüli hagyatékból nem kap semmit, minthogy ez kizárólag az örökhagyó házastársát illeti.