Jogállam, 1903 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1903 / 4. szám - Az ági öröklés törvényhozási szabályozásáról

TÖRVÉN YELŐKÉSZITÉS. TÖRVÉNYE LÖKÉ SZITÉS. Az ági öröklés törvényhozási szabályozásáról.* I. Nem tartom szerencsés conceptiónak azt a rendelkezést, melyet dr. Rctffay Ferenc^ a magyar általános polgári törvénykönyv tervezetének 1812. §. kiegészítése szempontjából a Jogállam folyó évi első füzetében javaslatba hoz. Az eszme, hogy az ági vagyonérték a közelebbi, de nem ági rokon és a távolabbi, de ági rokon között felosztassák, nem uj. Már Zlins\ky javasolta a schaffhauseni polgári törvénykönyv nyomán, hogy e felosztás a nem ági szülő és a nagyszülői parentelában levő személy között eszközöltessék, még pedig ugy, hogy az első az ági vagyonérték haszonélvezetét, az utóbbi ugyanazon vagyonérték állagát nyerje; e javaslat pártolásra azonban nem talált. Hogy a felosztás az ági vagyonérték állagára nézve eszközöltessék, idáig az én tudtommal még nem javasoltatott senki részéről. Igen találóan is itéli meg a magyar általános polgári törvénykönyv tervezetének indokolása (V. kötet 58. oldal) az ilyen állagfelosztást. «A magyar jog ismeri az öröklésnek azt a módját, mely szerint avagyont a közel álló rokon viszi el; ismeri azt is, hogy az öröklés tekintetében a vagyon eredete győz és e szerint megy át a vagyon; de a megosztást a közeli és távoli rokon közt nem ismeri». De nézzük meg most már, hogy miképen alakul a dr. Raffay Ferencz által javasolt állagfelosztás abban a két esetben, a melyben ez állagfelosztás alkalmazandó volna. Az első eset az, a midőn oly örökhagyó után, kinek hagyatékában, mondjuk, az atyai elődről, az apa közvetitése mellett vagy ilyen közvetítés nélkül reá szállott vagyonérték foglaltatik, nem maradt vissza más öröklésre jogosított, mint a szülői parentelához tartozó, de nem ági rokon, mondjuk az örökhagyónak édes anyja és a nagyszülői parentelához tartozó, de ági kapcsolatban álló rokon, mondjuk az örökhagyónak atyai nagybátyja. A mostani jogállapot szerint az atyai nagybátya a vagyonértékre nézve teljesen kizárja az anyát; a magyar általános polgári törvénykönyv tervezete szerint (ezzel megegyezőleg a részemről előterjesztett ellentervezet szerint is) épen megfordítva az anya teljesen megelőzi a nagybátyát; a javasolt állagfelosztás szerint a vagyonérték egyik felét az anya és másik felét a nagybátya kapná meg. Az indítványozó szerint «az ily szabályozás mellett kiküszöböljük a Tervezetnek azt a kétségtelenül bántó intézkedését, a mely nagy rést ütött az ági öröklés rendszerén s a Tervezetnek elvi egységén, hogy tudniillik a szülői parentela, még ha nem is volt ági öröklési kapcsolatban, teljesen kizárta L. Jogállam 1902. évf. 640. I. és 1905. évf. 74.