Jogállam, 1903 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1903 / 3. szám - Tanulmányok a magyar általános polgári törvénykönyv Tervezete köréből [könyvismertetés]

SZEMLE. 2 I SZEMLE. — Deák Ferenc? és a magyar büntető-törvénykönyv. Fayer László ur e czim alatt felel arra a kérdésre, melyet a Jogállam ez évi II. füzetében (141. lap) az 1843-ik évi büntetőjavaslatok anyaggyüjteményének ismertetése alkalmából vetettünk föl, s a melynek lényege az: honnan meriti a tanár ur azt az állítását, hogy Deák Ferencz nemcsak a közjogi, hanem (a halálbüntetést illetőleg) a büntetőjogi kiegyezést is létrehozta. A fölvilágosító válaszból kiemeljük a következőket: «A nyolezvanas évek elején egy ízben Csemegi Károly ama nehézségekről szólva, melyeket a Btk. codificatiójánál le kellett küzdenie, elmondta nékem, hogy megbízatása után legfőbb gondja az volt, hogy Deák Ferenczet miképen nyerhetné meg eszméinek. Az első értekezés alkalmával Deák a direktívát e szavakban adta meg: «A büntetőtörvényt olyképen kell szerkeszteni, hogy abban halálbüntetés ne legyen». E kijelentés folytán állította föl Csemegi a megkülönböztetést a halálbüntetés relatív és absolut megszüntetése köpött... A kérdés az volt, hogy reá tudja-e birni Deákot a relatív megszüntetés elfogadására. És ez, miután Csemegi kifejtette Deáknak, hogy a magyar bírótól fog függni, hogy a gyakorlatban egyáltalában legyen-e halálbüntetés vagy nem: sikerült is. Csak mikor Deák Ferencz hozzájárulása megvolt, következett 1872—75-ban a végleges szöveg megállapítása (Jogt. Közi. ioo}.)». E választ, mint adalékot a halálbüntetés történetéhez, szívesen veszszük tudomásul. Egyszersmind azonban megállapíthatjuk abból, hogy e szerint a halálbüntetést illető kiegyezést nem Deák Ferencz, hanem Csemegi hozta létre. Deák hozzájárulása kétségkívül szükséges volt ahhoz, hogy a halálbüntetés relatív büntetésként jusson a codexbe, de a Fayer által büntetőjogi kiegyezésnek mondott eszme nem tőle származik. — A tisztviselők fizetésének rendezéséről szóló törvényjavaslatnak a birói karra nézve sérelmes intézkedései az érdekelt körökben egyhangú resensust keltettek. A budapesti birák és jegyzők küldöttsége e hó 24-én tolmácsolta az igazságügyminiszter előtt a kar sérelmeit és tervbe van véve, hogy a javaslatot a Budapesten tartandó birói értekezlet vegye tárgyalás alá. Összes szaklapjaink is a javaslat ellen foglaltak állást, s az ügyvédi kör választmánya magáévá tette a birói kar kívánságait. A Jogállam is csatlakozik ehhez a mozgalomhoz és concret javaslatokkal lép elő, melyekkel a törvénytervezet keretén belül a jogos kívánságoknak eleget lehetne tenni. - Kinos sensatiót keltett egy budapesti biró ügye, ki megvesztegetés és csalás vádja alatt áll. Nem tartjuk helyén valónak, hogy a birói döntés előtt ez ügyről nyilatkozzunk. Az u. n. nagy nyilvánosság a feljelentés stádiumában nem vált hasznára a nyomozásnak és csakis a bírói reputatiónak ártott. A nyomozás adatainak publikálása pedig csakis a törvény hiánya folytán nem büntetendő, mert az 1897: XXXIV. t.-cz. 20. §-a nagyon