Jogállam, 1903 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1903 / 3. szám - Tanulmányok a magyar általános polgári törvénykönyv Tervezete köréből [könyvismertetés]

SZEMLE. szük terjedelmű, midőn csak a főtárgyalásra vonatkozik. A concret eset is mutatja, hogy ezt a §-t novelláris uton a\ egés\ eljárásra ki kellene terjeszteni. — A párbajellenes szövetség immár Budapesten is megalakuló félben van. Az előkészítő bizottság már abban a kérdésben is határozott, hogy a szövetség tagjára nézve a párbaj visszautasítása kötelező-e ? Hosszabb vita után a tagok belépését ehhez a feltételhez nem kötötték. Ezáltal remélhetőleg a szövetség mind tágabb körre fog kiterjedni, mert igy azok is beléphetnek, kik társadalmi kényszer, vagy hivatásuk folytán (katonatisztek) a párbaj visszautasítására magukat kötelezni nem hajlandók. Felvetjük azonban azt az eszmét, vajon nem kellene-e a párbajsegédség viszszautasitását a szövetség tagjaitól megkövetelni ? — Nagyot lenditett a párbajszövetség ügyén dr. Várady Zsigmond hatásos előadása az V. kerületi polgári körben, ki a Jogállam I. évfolyam 783. lapján megjelent czikkében is már kifejtette a párbajellenes szövetség programmját. A párbajellenes szövetség ügye Ausztriában mind több teret hódit; a szövetség utolsó ülésén kiváló érdeklődést keltett dr. Klein osztályfőnök előadása, ki a becsületbiróságok szervezése mellett emelt szót. — Hajnik Imre, a mult évben elhunyt kiváló jogtudós emlékezetét ünnepelte a Magyar Történelmi-társulat ez évi február 19-én tartott közgyűlése. Az emlékbeszédet dr. Véesey Tamás udvari tanácsos, egyetemi tanár tartotta, ki az elhunyttal hosszú éveken át együtt működött. A nagy értékű tanulmány különösen kiemeli Hajnik irodalmi munkásságát, továbbá vázolja, minő működést fejtett ki Hajnik mint egyetemi tanár, és sok érdekeset mond el Hajnik gyermek- és ifjúkoráról. A kitűnő tanulmányból idézzük a következőket: «Evek hosszú során át folytatott levéltári kutatások, soha nem szünetelő közvetlen forrástanulmányok biztosították Hajnik tudományos önállóságát, felfogásának eredetiségét és függetlenségét, melyet a kérdések tudományos kidolgozásánál lépten-nyomon tanusit. Nem fárasztó nyers anyagot, összefüggéstelen idézethalmazt, hanem teljesen feldolgozott ismeretkincset talál az ő könyveiben az olvasó, s csodálja a bámulatos uralkodást a rengeteg tömeg felett. Vizsgálódásának köre tág és változatos. Nem marad a közjogi fejlődés egyoldalú feltüntetésénél, hanem napirendre kerül az egyén és a család joga, a vagyoni élet általában s különösen a fekvő vagyon, az iparűzés joga, a szabad kereskedés számos akadálya s több közgazdasági intézmény. Hajnik a jogtörténetet nemcsak tanította, hanem teremtőerejével a források történetét a jogi és állami intézmények történetévé változtatta át s ezt irodalmilag is magas színvonalra emelte. Most már mások sem maradnak a «külszerü jogtörténet)), helyesebben «forrástörténet» müvelésénél, hanem ezenfelül az intézmények fejlődését, terjedését és összefüggését is tárgyalják)). — Itt emiitjük még föl, hogy Vécsey Tamásnak e tanulmánya nyomtatásban is megjelent.