Jogállam, 1903 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1903 / Tartalommutató

111. Magánjog és eljárás. 19 annyiban áll fenn, hogy állami czélokból és egyéb azzal kapcsolatos közérdekből külön törvényben meghatározott esetekben a tulajdonos tulajdonát átengedni vagy annak használatában korlátozást tűrni tartozik. De a vonatkozó törvények — némely egyes esetben tett kivétellel — az átengedésre vagy a használatban korlátozás tűrésére a tulajdonost csak teljes kártalanítás feltételével kötelezik. A vasutak épitése czéljából sem tesz e tekintetben a törvény kivételt, és az elv alkalmazásánál különbséget az sem állapit meg, ha vájjon a vasút az 1880 : XXXI. t-cz. 11. §-ában foglalt engedély alapján közúton, avagy az 1881 : XLI. t.-cz. alapján engedélyezett kisajátítás utján nyert területen vezettetik. Ennek a felfogásnak felel meg az 1868. évi április 20-án 4973. sz alatt az akkor fennállott közmunka és közlekedési minisztérium által kiadott s jelenleg is érvényben levő rendelet 6. §-a és 10. §. b) pontja, melyekben határozottan ki van mondva, hogy a vasúti vállalatok a köz- vagy magántulajdonon a vaspálya épitése által okozott minden kárt megtériteni tartoznak. Az 1881 : XLI. t.-cz. 15. §-ának abból a rendelkezéséből, hogy a létesítendő vasút által a szomszéd birtokosok birtokainak használata nem akadályozható, s a szükségen túl meg nem nehezithető — és hogy a most jelzett czéloknak elérése végett az idézett szakasz többi részében a vállalkozóra több rendbeli kötelezettséget ró — szintén az következik, hogy a vasutat épitő társaság a szomszédbirtokosoknak az okozott károkért felelősséggel tartozik. Mindezeknek figyelembe vételével kérdés tárgya csak az lehet, hogy a szomszéd birtokosok kárköveteléseiket mi módon érvényesíthetik. Olyan esetben, mely a jelen vitás kérdés felmerülésének alapjául szolgált, midőn a vasút az 1880 : XXXI. t.-cz. 11. §-ában foglalt engedélynél fogva közúton vezettetik, és igy kisajátítási eljárás foganatba sem vétetik, a szomszéd birtokosok, ha a tervezett vasút a közúton oly alakítást idéz elő, mely reájuk nézve vagyoni hátrányt okoz, a törvény nem szabván meg a kisajátításhoz hasonszerü eljárást, a tulajdonosok nem is lehetnek abban a helyzetben, hogy a tervezet megállapítása iránti eljárásban érvényesíthessék követeléseiket, reájuk nézve tehát, ha az építkezés hátrányosan hajtatik végre, a kártalanítás tekintetében csakis a megegyezés, vagy ennek létre nem jötte esetében a birói ut marad fenn. A szomszédbirtokosoknak ezt a jogát az a körülmény, hogy az építkezés felsőbb hatóság által jóváhagyott terv alapján eszközeltetett, ki nem zárja, mert a jóváhagyás csak a teljes kártérítési kötelezettség fentartásának feltételével tekintendő megadottnak. Kelt Budapesten, a kir. Curia polgári szakosztályainak 1902. évi február hó 18-án tartott teljes üléséből. Hitelesíttetett az ugyanazon évi ápril hó 2j-én tartott teljes ülésben. 2*