Jogállam, 1903 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1903 / 3. szám - Tanulmányok a büntetőjogi gyakorlat köréből. 3. r.

i94 BÍRÓI GYAKORLAT. Alig van a kérdésnek oly képzelhető megoldása, a melynek nem volnának hívei és ellenei. A vitára az szolgáltat alkalmat, hogy a cselekményben két mozzanatot lehet megkülönböztetni; a magatartást, a természet; erők mozgásba hozását (subjectiv oldal) és az ez által a külvilágban előidézett változást, az eredményt (objectiv oldal). Magától értetik, hogy csak a közvetetlen legközelebbi és nem egyúttal a távolabbi eredmény is jöhet tekintetbe. Ha p. o. A. helyről B. helyben halálosan meglőtt ember C-ben hah meg, a hová mint sérültet elszállították, csak A. és B. helyek jöhetnek, mint elkövetési helyek szóba; C. hely egyáltalán nem. Azt a felmerült, de elszigetelt nézetet (igy Berner), hogy C. is lehet elkövetési hely, ha a tettes szándékának megfelel, bátran mellőzhetjük. A nézetek most a szerint különböznek, a mint a cselekmény fogalmának meghatározásánál annak csak subjectiv, vagy csak az objectiv, vagy mindkét oldalát egyaránt veszszük tekintetbe. Ehhez képest: aj a büntetendő cselekmény csak ott volna elkövetve, a hol a cselekvő létezett, tehát p. o. határon át történt lövés esetében csak ott, a honnan a tettes lőtt; b) ép megfordítva, a büntetendő cselekmény csak ott volna elkövetve, a hol az alanyi magatartás causalissá lesz, tehát az előbbi példában, a hol a sértett létezett; c) mindkét hely egyaránt elkövetési hely. Ezeken felül: d) némelyek a c) alatti meghatározás kiterjesztésével a büntetendő cselekményt még mindazon helyeken mondják elkövetettnek, a melyeken a mozgásba hozott erő, az eszköz, p. o. a levél, a küldemény áthaladt. (így Olshausen). A Párisból Budapestre küldött méreg esetében tehát, a mely útközben Németország és Ausztria területén átment, a gyilkosság nemcsak Franczia- és Magyarországban, hanem Németországban és Ausztriában is volna elkövetve. Ez utóbbi helyekre vonatkozólag «transito»-büntettekről szólhatunk. e) Némelyek az elkövetési helynek az a vagy b) pont értelmében eldöntését a büntetendő cselekmény tényálladékától teszik függővé. így jelesül levél utján elkövetett büntetendő cselekményeknél: a) a becsületsértés és a fenyegetés a feladási helyen volna elkövetve, mert a becsületsértés és a fenyegetés tényálladékához a sértettnek jelenléte s tudomásszerzése nem szükséges; ellenben b) a zsarolás és csalás elkövetési helye a kézbesítés helye, mert a feladás sem nem megtévesztés, sem nem kényszerítés. A helyes nézet szerintem az, a mely a büntető törvény czéljából s területi uralmából indul ki. A területi hatálylyal biró törvény czélja annak a területnek jogrendjét védeni, a melyre hatálya kiterjed. A cselekmény tehát annak a területnek törvénye alatt áll, a melynek jogrendjét tnegsér-