Jogállam, 1903 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1903 / 3. szám - Tanulmányok a büntetőjogi gyakorlat köréből. 3. r.

BÍRÓI GYAKORLAT. 195 tette. Ha tehát lehetséges, hogy valamely cselekmény több területnek a jogrendjét sértheti, akkor az e területek mindegyikének törvényébe ütközik, s igy a cselekményre e területek mindegyikének törvénye egyaránt alkalmazandó. Minthogy pedig komolyan nem vonható kétségbe, hogy ugy a büntetőjogi jelentőséggel biró tevékenység kifejtése, mint a büntetőjogi jelentőséggel biró változás előidézése egvaránt a jogrendet sérti: azért kétségtelen, hogy a büntetendő cselekmény, ugy az alanyi magatartás, mint az okozás helyén egyaránt el van követve. Levél utján történt elkövetés esetében tehát a feladási és a kézbesítési hely egyáránt elkövetési helyek. így p. o. az olasz bíróság helyesen vette Olaszországban elkövetettnek a csempészetet, midőn vádlott Máltából Messinába hordókban csempészve dohányt küldött (1885. jan. 16. Riv. Pen. 22. k. 458. 1.). A máltai bíróság pedig épugy helyesen Máltát tekinthette volna elkövetési helynek. A bécsi semmitőszék helyesen Bécsben tekintette elkövetettnek a megvesztegetést, midőn vádlott Bécsből Budapestre küldött levélben Curiánk egyik birájának pénzbeli jutalmat igért (1875. nov. ió. U. o. 4. k. 86. 1.). A magyar bíróság viszont helyesen Budapestet tekinthette volna elkövetési helynek. A franczia semmitőszék helyesen Francziaországban tekintette elkövetettnek a zsarolási kísérletet, midőn vádlott Párisból Brüsselbe intézett levélben az orániai herczeget halállal fenyegette, ha bizonyos meghatározott helyen részére bizonyos pénzösszeget le nem tesz (u. o. 4. k. }}(). 1.). De a brüsszeli bíróság is helyesen Brüsselt tekinthette volna elkövetési helynek. A lipcsei birodalmi törvényszék helyesen Németországban elkövetettnek vette a franczia területről történt, de német területen hallható izgató kiáltást (cri seditieux pubiiquement proféré) (1889. decz. 2^. Entsch. 20. k. 146. 1.). Helyesen mondja ez az ítélet: «a kérdés, hogy a cselekmény hol van elkövetve, attól függ, hogy meddig terjed a cselekmény. A cselekmény nemcsak azon a helyen van elkövetve, a honnan az kiindul; mert a cselekmény fogalma szerint: «szándékos testi mozgás által, a causalitas törvényeinél fogva, a külvilágra öntudatosan előidézett hatás; azért kiáltásnál a cselekmény addig terjed, a meddig a hang ereje hat». Az u. n. transito-büntett fogalmának feltétlen jogosultságát elismerni nem lehet, mert a területnek jogrendjét, melyen az eszköz egyszerűen áthalad, pusztán ezzel megsértettnek tekinteni nem lehet. 2. A felállított alapelvnek részletes alkalmazásánál a büntetendő cselekmény el van követve: a) egységes cselekvésben álló büntetendő cselekményeknél, vagyis azoknál, a melyek unico actu perficinatur: ennek elkövetési helyén; b) több cselekvőségből álló büntetendő cselekményeknél e cselekvések mindegyikének elkövetési helyén. Téves azért a curiai gyakorlat, mely magánokirathamisitás esetében csak azt a helyet tekinti elkövetési helynek, a hol a cselekmény elkövető elemeit képező utolsó cselekvés jött létre,