Jogállam, 1903 (2. évfolyam, 1-10. szám)
1903 / 3. szám - Előszerződés és pontozatok. Jegyzetek a magyar polg. törvénykönyv tervezetéhez. 1. r.
188 TÖRVÉNYE LÖK ÉSZ ITÉS. TÖRVÉNYE LÖKÉ SZITÉS. Előszerződés és pontosatok. (Jegyzetek a magyar polg. törvénykönyv tervezetéhez). A szerződés létrejöttét megelőző stádiumok figyelemre méltó tárgya a jogi vizsgálódásnak és az osztrák s német birodalmi codifikált magánjog, de különösen a pandekta jogelvei alapján érdekes elbírálni azt, vajon a polgári törvénykönyv tervezete a kérdést a practikus szempontoknak megfelelően eléggé jól fejtette-e meg, s vajon a tervezetben foglaltak megfelelnek-e az élet követelményeinek is? Ennek a kérdésnek megfejtése czéljából néhány vonással jelzem azokat a fokokat és stádiumokat is, melyek a szerződés végleges létrejöttét megelőzhetik. I. A szerződő feleknek végleg kinyilvánított és a tervbe vett szerződéssel létesítendő jogügyletnek lényeges kellékeit felkaroló akaratmegegyezését első sorban alkudozások (vagy szóval, vagy levelezés alakjában) előzhetik meg. a mely alkudozásokat tractatumoknak nevezhetjük. Ha ez alkudozásokban a szerződésnek egyes lényeges kellékeire vonatkozás nem foglaltatik, azok jogi jelentőséggel egyáltalán nem birnak : míg ellenkező esetben jogi értékük teljesen az ajánlat foffertum jogi természetén alapul. Utalhatok e tekintetben az ajánlat tanára. A szerződés létrehozása tudvalevőleg rendszerint az egyik oldalon ajánlattal kezdődik, mely gyakran Ígéretet tartalmaz, melyhez ezen felül egy már előzetesen kinyilatkoztatott elfogadás is járulhat. A szerződés keletkezését megelőző e stádiumra vonatkozólag, melyben a felek az alkudozásokon tul nem jutottak, az általános osztrák polgári törvénykönyv 861. §-ában határozott intézkedést tartalmaz, a mennyiben e §. kimondja, hogy addig, «mig az alkudozás tart és igéret nem tétetett, vagy sem eleve sem utóbb el nem fogadtatott, szerződés nem keletkezik". A szerződés tehát még akkor sem jött létre, ha részleges akaratmegegyezés már fennforog. Ha a naturalia negotii (pl. a vételár lefizetésére megállapítandó határnap) kifejezetten egy különös megállapodásnak tartattak fenn, és ez utólagos akaratmegegyezés létre nem jött, a szerződés létrejöttnek nem tekinthető. Különben a megállapodás tárgyául nem szolgáló naturalia negotii-m nézve a dispositiv szabály mérvadó. Ugyanígy intézkedett a szász polg. törvénykönyv 785. és 827. §-aiban. Eltérőleg intézkedik a német birodalmi polg. törvénykönyv és a magyar polg. törvénykönyv tervezete. De erről alább szólok a pontozatok tárgyalásánál. II. Menjünk egy lépéssel tovább. Az alkudozások (tractatumok) egy fokkal magasabb stádiumba vezethetnek, a mennyiben az intendált szer-