Jogállam, 1903 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1903 / 3. szám - Kuncz Ignácz

MAGYAR JOGÁSZEGYLET. 187 A f. évi február hó 17-én tartott ülésen ár. Salgó Jakab kórházi főorvos tartott előadást a korlátolt bes^ámithatóságról. Salgó doktor még sohasem emelt szót a Jogászegyletben, a nélkül, hogy mi jogászok igen sokat ne tanultunk volna tőle; s ezúttal is megmutatta, micsoda rengeteg tudományos tőke hever kihasználatlanul azért, mert az egyes tudományos kasztok elsánczolják magukat szaktudományuk árkai közé, s kinézik belőlük a jövevényt, a ki — szentségtörő — be meri oda tenni a lábát. Orvosok és jogászok — egész bizonyos — hamar megértenék egymást abban a sokat vitatott kérdésben, mi az orvosszakértő hatásköre, s meddig terjed az a biróéval szemben, ha közösen vitatnák és világítanák meg a fő ütköző pontokat: hiszen ez az egy este is gazdag eredményekkel járt, s érdekes küzdelmét mutatta meg a szigorúan, mondjuk egyoldalúan orvosi álláspontnak — melyet ezúttal ár Oláh Gusztáv képviselt — az előadóéval. Orvosszakértői kérdésekben az orvos hivatása a megfigyelés és az annak alapján való következtetés; de csak arra való következtetés, a mi a beszámithatóság kérdésének, — mely jogi kérdés — a megfigyelt egyén testi-lelki állapotában rejlő ténybeli alapja; az a tényekhez fűződő jogi következtetés levonása, azaz annak meghatározása, vajon a megfigyelt egyén beszámitható-e vagy sem: már a biró dolga. A megfigyelés ugyanis csak symptomákra terjed ki: az e symptomák egybevetéséből eredő és a tényállási összefoglaló vélemény megadása még az orvos hatáskörébe vág, de ez aztán a határa is az ő functiójának. Dr. Salgó e helyes álláspontját méltón egészítette ki ár. Lukács Hugó, a mikor sürgette a korlátolt beszámithatóságu egyének fokozottabb figyelembevételét büntető igazságszolgáltatásunkban. Ez a kategóriája a bűnösöknek él, ezt senki sem tagadhatja; s az ily bűnösökre ráhúzni a Btk.-etr ép oly oktalan és kegyetlen dolog, mint rájuk húzni a kényszerzubbonyt. Kegyetlen: mert a tettest, a ki szervezete abnormitása miatt került összeütközésbe a társadalommal, nem büntetni, hanem gyógyítani, vagy ha lehet: nevelni, ha pedig egyiket sem lehet, a társadalomtól végleg elszigetelni kell, mely utóbbi esetben vegye magára a társadalom az ily egyének tisztességes és emberséges ellátásának költségeit; s oktalan: mert ezek az egyének belső kényszer nyomása alatt vétkeznek — csak korcs-alakban lévén meg bennük a bűnre csábító motívumok leküzdésére alkalmas tényezők, vagy azok egy része —, ők e kényszer áldozatai, a kiket azért sújtani ép oly botor cselekedet, mint volt a Xerxes-é, a ki megvesszőztette a tengert, mert háborogni merészelt s ezzel akadályozta csapatai békés átvonulását. A korlátolt beszámithatóságu egyének tehát ugy a közönséges bűnösöktől, mint a beszámithatatlanoktól eltérő elbánást igényelnek, sőt át kell, hogy alakítsák a beszámithatóság egész tanát, mert a míg a biró csak vagy büntethet vagy felmenthet, addig róluk kielégítő módon gondoskodni lehetetlen. M.