Jogállam, 1903 (2. évfolyam, 1-10. szám)
1903 / Tartalommutató
/. Köyog és közigazgatás. 5 ííjjeli csendháborítás miatt indított ügyben ki jár el ? Terheltek éjjel az utczán daloltak és botrányt okozó módon kiabáltak. Feljelentés folytán negatív hatásköri összeütközés merült fel a szolgabiró és a járásbiróság között. A minisztertanács kimondta, hogy a csendháborítás sem törvény, sem miniszteri rendelet által nem lévén a kir. bíróság hatáskörébe utalva, a közigazgatási hatóság által birálandó el a cselekmény, illetőleg, ha a csendháboritást tiltó szabályrendelet nem létezik, a közigazgatási hatóság által mondandó ki, hogy a cselekmény nem büntethető (1902. évi lg. Közi. 219. lap). 6. Törvényhatósági tisztviselő özvegyének ellátásra való igénye, ha férje halálakor férjétől külön élt. (1896 : XXVI. t.-cz. 45. §.) B. vármegye községjegyzői nyugdij-intézetének igazgató választmánya és a törvényhatósági bizottság B. J. körjegyző özvegyét nyugdij igényével abból az okból utasították el, mert férjével annak halálakor együtt nem élt, azt pedig, hogy a különélésnek nem ő, hanem férje volt az oka, nem bizonyította. A törvényhatósági bizottság e határozata ellen özv. B. J.-né az 1896 : XXVI. t.-cz. 45. §-a alapján panaszszal élt. A közigazgatási bíróság a panaszt elutasítja, következő indokolással : A b. vármegyei községjegyzői nyugdijszabályrendelet a különélést az özvegyre nézve kizárási okul ugyan nem emliti fel, ebből azonban csak az következik, hogy ezen kérdés szabályrendeleti rendelkezés hiányában az általános jogelvek szempontjából jön elbírálás alá. Ezek szerint a férj különválva elő nejének eltartására nem kötelezhető az esetben, ha az együttélés megszakítására a nőnek jogos oka nem .volt, minthogy pedig a férj halálával az özvegy eltartásának a feladata a nyugdijszabályokban meghatározott módon azon nyugdíjintézetre hárul, a melynek a férj tagja volt, az özvegy ellátása a nyugdíjintézetet sem terhelheti oly esetekben, a midőn arra a férj nem lett volna kötelezhető. Világos kifejezést is nyer ez ugy az állami, mint a törvényhatósági nyugdij-szabályzatoknak abban a rendelkezésében, hogy ellátásra nem tarthat igényt az a nő, a ki a férj