Jogállam, 1903 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1903 / 1. szám - A bírói kar és az ügyvédség

A BÍRÓI KAR ÉS AZ ÜGYVÉDSÉG. 2 I bált, edzett jellemű embernek kell lenni, a ki az emberek gonoszsága közepette, az élet kísértései, csábitásai között rendithetetlenül meg akarja tartani a törvényt. Az előkelő birói kar kihat a felebbezések szabályozására: megnyugtatóbban lehet a felebbezéseket kizárni. Az ügyvédi kar szellemi és erkölcsi életére az előkelő, igaz lelkű biró nevelőén hat. A jó biró az igazi ügyvédnek legjobb támasza, a gyöngébb ügyvédet tartóztatja sülyedésében. Az előkelő bíróval szemben az ügyvéd óvatosabb ügyei elvállalásában; hívebben teljesiti azt a legelső kötelességét, hogy csak igazán tisztességesen védhető ügyet vállal; ügyei tanulmányozására nagyobb gondot fordít; nem tagad feneketlenül; jobban végig gondolja kifogásait, nem mer vakon tanukra, szakértőkre hivatkozni. A per a maga döntő részében, a bizonyításban tisztességesebben foly; szellemi részében, a törvény és jo^r vitatásában megfelel az igazságszolgáltatásnak. Előkelő birói karral az ügyvéd szivesebben dolgozik; élete kellemesebb; hivatását voltakép igazi örömmel és megelégedéssel akkor töltheti be. II. Lássuk már most, hogyan van nálunk a birói kar szervezve? Milyen a birói karunk? Milyen a biró és az ügyvéd közötti viszony t Birói karunk tudvalevőleg a legújabb kor alkotása. Az alkotmány helyreállítása után a «birói hatalom»-ról szóló 1869: IV. törvénvczikkben leraktuk az intézmény alapjait; ezen a törvényen áll ma a «birói kar». Ez a törvény igazságügyünk talpköve. Fájdalom, 30 évi tapasztalat után ki kell jelentenünk, hogy alapjában el van hibázva. Szinte nehezemre esik ezt az Ítéletet kimondani, mert ez a törvény nagy, korszakos alkotás volt abban az irányban, hogy az igazságszolgáltatást külön választotta a tközigazgatástól és ezért örök hálára kötelezte a magyar jogászságot. De minden más tekintetben hibás alkotás. Hibás abban, hogy egy uj