Jogállam, 1903 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1903 / 1. szám - A bírói kar és az ügyvédség

22 KRÁ LIK LAJOS «bírói kart» teremtett; hibás abban, hogy teljesen félreismerte a birói hivatás nehézségeit. Majdnem kizárólag ennek a törvénynek köszönhetjük, hogy az országnak diadalmas, előkelő birói kara nincsen; erre a törvényre vezethetők vissza azok az organikus nagy bajok, a melyekben az ország birói kara reménytelenül szenved. Nézzük ezt közelebbről. III. A birói hatalomról szóló törvény Magyarországon egy különálló «birói kart» teremtett. Az helyesen történt, hogy a szolgabiráktól különválasztották, ez tapasztalati alapon történt; de hiba volt, hogy a tabula rasába tisztán elméleti uton, hogy ugy mondjam a semmibői beleszervezték a birói kart, a királyi birákat. Ezeket a bírákat a törvény azok sorából veszi, a kiknek ügyvédi diplomájuk van; de ha nincsen, akkor kevesebb qualificatio is elég; elég államvizsga és az enyhébbnek contemplált gyakorlati birói vizsga. «Ö Felsége» nevezi ki a birákat; «Ö Felsége» lépteti őket elő; a miniszternek gondja legyen rá, hogy csak jeles férfiakat terjeszt fel kinevezésre. Ezen az alapon jött létre «birói kar»-unk. Milyen az? Az első, a mi szembeötlik, az, hogy az ország vagyonosabb része, a kire csak 20,000 frt vagyon nézett, nem ment birónak. Az «ur»-nak született, «ur» akart maradni. A vagyonosabb osztályok ázsiai indolentiájának köszönjük, hogy az ország legelső, leghatalmasabb karát a szerény vagyoni, sőt a szegény sorsú néposztályból kell vennünk. A budapesti egyetemen a jogászok 637%-a a lateiner, hivatalnok osztály sarjadéka, 2 3'9%-a épen szegény gazdák, bérlők, házmesterek gyermeke. Nem vélek tévedni, ha azt mondom, hogy a birói pályára lépőknek 80%-a szegénysorsu, a kik minden vagyon, vagy valami más hátvéd nélkül lépnek a pályára. Ez a körülmény már bajt jelent. A szegény embernek nincsenek meg a művelődés, a tanulmányok eszközei. De ebből a bajból még valahogyan fel lehet kelni. A vagyon magában semmi tiszteletet sem érdemel. Egyeseknek a gondviselés kiváló