Jogállam, 1903 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1903 / 1. szám - A nők jogi studiumáról

Dl SCHWARZ G. A NOK JOGI STÚDIUMÁRÓL. jogszokásaink elegendő jogi alapot nyújtanak arra, hogy ez a kérdés ekként rendeletileg szabályoztassék. Hasonlóképen rendeleti uton lenne tisztázható a legtöbb kérdés, jelesül azok, a melyek a szolgáltatás alanyára, annak mérvére és idejére, a tartozások arányosítására, azok jogalapjára s az érvényesítés módjára vonatkoznak. Végre ugyancsak külön törvényhozási actus nélkül, a hatáskörök precis megvonásával lenne szabályozható az a kérdés, hogy mi tartozik a közigazgatási s mi a birói útra, ha szorosan az az elv lenne irányadó, hogy minden oly egyházi szolgáltatás megállapítása, mely nem a parochialis köteléken alapuló személyes teherként érvényesíthető, a rendes birói útra tartozik. Nagyban és egészben általánosan érvényre jutó elvek szerint lehetne tisztázni rendeleti uton s a minisztertanácsnak a hatásköri összeütközésekre vonatkozólag adott jogkörében mindezeket a kérdéseket s ez által a jogi bizonytalanság nagy részének elejét venni addig is, míg a törvényhozás az egyházi szolgáltatások maximumának megállapítása s e contentiosus kérdéseknek a közigazgatási biróság hatáskörébe való utalása által betetőzné a rendezés iránt addig is tehető intézkedéseket. A NŐK JOGI STÚDIUMÁRÓL. Irta: Dr. SCHWARZ GUSZTÁV. E folyóirat szerkesztősége szives volt felkérni: mondanám meg a véleményemet arról, vajon ajánlatos-e az egyetem jogi facultását a nők számára is megnyitni. Nem tudom, kinek szántak e kérdéssel karácsonyi ajándékot: az egyetemnek-e, a nőknek-e, vagy az olvasónak ? Ugy lehet, egyiknek sem lesz egészen kedvére, a mit mondandó leszek. De azért megpróbálok felelni. Kétfélekép lehetne megfogni a kérdést: absolut és relatív formában — bármint élczelődjék is Eötvös Károly az ilyen