Jogállam, 1903 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1903 / Tartalommutató

IV. Kereskedelmi-, válió- és csőüjog. 285 IV. KERESKEDELMI-, VÁLTÓ- ÉS CSŐDJOG. 247. Kivált czégtag felelőssége a czég váltótartozásaiért. (K. T. 64. 88. és 121. §.) Curia : A K. T. 88. §-ának ama rendelkezéséből, hogy a közkereseti társaság tagjai a társasági kötelezettségekért egyetemlegesen íelelösek, önkényt folyik, hogy a közkereseti társaságtól származó váltókötelezettség alapján nemcsak maga a közkereseti társaság, hanem egyúttal ennek tagja is váltói uton perelhetők, és a váltóhitelezőnek ez a joga a K. T. 121. §-a korlátai közt a közkereseti társaságból a kereset indítása előtt kivált tag ellen is fennáll. (1903. október 15-én 633. sz.). 248. Elsőbbségi részvények névértékének leszállítása. (K T. 209. §.) Curia : Minthogy a kereskedelmi törvény 209. §-a határozza meg azt, hogy a részvények névértékének leszállítása mely határig történhetik, nem tekinthető törvénybe ütközőnek a részvények teljes névértékének lebélyegzése vagyis leszállítása sem, feltéve, hogy a törzsrészvényeseknek törvény és alapszabályszerü jogai el nem vonatnak. (1903. okt. 18-án 727. sz.). 249. Biztosítási szerződés hatálybaléptének kezdőpontja. (K. T. 468. és 472 SSO Curia : A biztosítási szerződés alapját képező biztosítási kötvényben az érvényesen létrejött biztositási szerződésnek hatálybalépése ahhoz a határozott feltételhez köttetett, hogy az első évi biztositási dij tényleg lefizettessék. Minthogy pedig az érvényesen megkötött biztosítási szerződésnek hatálybalépése, tekintettel arra, hogy a szerződés hatálybaléptének kezdőpontja naptárszerüleg a kötvényben meghatározva nincs, ehhez a feltételhez joghatályosan köthető volt és minthogy ez a feltétel be nem következett és e szerint a megkötött biztositási szerződés hatályba nem lépett és ennél fogva felperes koczkázatot nem viselt, felperes a koczkázatnak egyenértékét képező biztositási dijat sem követelheti. (1903. szeptember 22. 1237 902.).