Jogállam, 1903 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1903 / Tartalommutató

282 ///. Magánjog és eljárás. kifizették; abból pedig, hogy mind a három biróság az elévülési idő kezdetét az adásvételi szerződés keltétől számítja, megállapítható, hogy felperes pervesztességének főoka a vételi szerződés s az elévülés csak azon föok következménye s annak támogatására szolgál, annyival is inkább, mert pusztán a törvényben megkívánt idő eltelése által az elévülés érvényes jogezim nélkül helyt nem foghat s ez a másodbirósági Ítéletben különösen hangsulyoztatik is; tekintve, hogy a törvényben megállapitott azon szabályt, mely szerint két egybehangzó Ítélet alapján végrehajtás rendelhető el, felperesnek ismernie kellett s igy alperes annak különös közlésére köteles nem volt; tekintve, hogy felperes az alperes részére a perben teljesített munkálataiért a biróság által megállapitott költségeket, a mennyiben alperest a pernek vitele tekintetében mulasztás nem terheli, visszakövetelni jogositva nincs, felperest keresetével elutasítani kellett. A debrec^eni itélő tábla és a kir. Qiria (2216 1903. sz. a.) helybenhagyja. 245. Okozati összefüggés szerződésszegés és károsodás közt. Felperes kötelezte magát, hogy Budapesten a VII. kerületben liszt- és kenyérelárusitási üzletet nyit és az ahhoz szükséges árút kizárólag alperestől fogja beszerezni; minek ellenében alperes arra kötelezte magát, hogy a VII. kerületben felperesnek fogja liszt- és kenvérgyártmányait darusításra eladni. Felperes kártérítésre perel, mert alperes a szerződést megszegte és a VII. kerületben másoknak is adott elárusitásra lisztet és kenyeret; minek következtében felperes üzlete tönkrement, azt beszüntetni és eladni volt kénytelen. Felperes keresete arra irányul, hogy alperes iizesse meg azt az összeget, a melylvel kevesebb folyt be az üzlet vételáraként annál az összegnél, a melvbe az üzlet berendezése és fentartása került. A kereskedelmi- és váltótörvénys^ek felperest keresetével elutasítja. Felperes az üzlet beszüntetéséből származó kárának a megtérítését követeli ; keresetének jogalapjához tartozik tehát az alperes szerződésszegése és a felperesi üzlet tönkremenetele, beszüntetése (kényszerű eladása) közti okozati összefüggés fenforgása, vagyis az, hogy felperes üzletének tönkremenetelét, annak beszüntetését az okozta, hogy alperes a VII. kerületben másoknak is adott elárusitásra lisztet és kenyeret. Az okozati összefüggés fenforgását azonban felperes az alperes tagadásával szemben nem bizonyította. Ugyanis egymagában abból a tényből, hogy alperes másoknak is engedett gyártmányaiból elárusitást, nem lehet következtetni arra, hogy a felperesi üzlet tönkremenetelét szükségkép az alperes jogellenes cselekménye okozta, mert mig egyrészről