Jogállam, 1903 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1903 / Tartalommutató

///. Magánjog és eljárás. 279 csak 1843-tól kezdve fizettek a színházigazgatók a szerzőknek 5, illetve 10% tantiémet. Ezen körülményeknek és különösen annak figyelembevétele mellett, hogy G. J. érintett bohózatának egyes előadásai után 1843-tól kezdve sem a Nemzeti színháztól, sem Magyarország egyéb színházaitól tantiémet nem húzott, a vélelem a mellett harezol, hogy G. J. ezen bohózatának előadási jogát véglegesen a Nemzeti színházra ruházta át, annál is inkább, mert N. F. vallomása szerint ezt a darabot a Nemzeti színház igazgatósága mindenkor jogmentesnek tekintette. Ezzel a vélelemmel szemben az ellenkezőnek, vagyis annak bizonyítása, hogy az előadási jog átruházása nem véglegesen, hanem bizonyos jogfentartás mellett történt, a felpereseket terhelte. Minthogy azonban íelperesek ennek a körülménynek a bizonyítását meg sem kísérelték stb. A kir. Curia (2744/1903. sz. a.) a niásodbiróság ítéletét hagyja helyben. 241. Szolgálatképtelenség mint nyugdíjra való jog előfeltétele. Felperes, mint az alperesi nyugdíjintézet tagja, azon az alapon követel nyugdijat, hogy szolgálata teljesítése által szolgálatképtelenné vált. A budapesti kereskedelmi és váltótöwénys^ek megállapítja, hogy felperes lábbaját szolgálata teljesítése által szerezte. Mindazonáltal elutasítja. A nyugdijszabály 6. és 2. pontja szerint azonban tíz évi nyugdijintézeti tagság eltelte előtt felperes nyugdíjigénye csak arra az esetre volna megállapítható, ha bizonyítva volna nemcsak az, hogy felperes baját szolgálat folytán szerezte, hanem az is, hogy azáltal szolgálatképtelenné vált. Ámde szakértők felperes megvizsgálása alapján kijelentették, hogy felperes szolgálatképes azzal a korlátozással, hogy oly szolgálatot, mely több járással van egybekötve, nem teljesíthet, ellenben irodai munkára alkalmas. Minthogy a fent kifejtettekből kétségtelen, hogy a szolgálatban szerzett baja őt szolgálatképtelenné és az alperesi társaságnál végzett teendőire alkalmatlanná nem tette, ennélfogva felperesnek a C) a. nyugdijszabályzat 6. §-a értelmében nyugdíjra igénye nincs. A budapesti kir. ítélőtábla helybenhagyja. A kir. Curia: mindkét alsóbirósági Ítélet megváltoztatásával alperest kötelezi. A C) alatti nyugdijszabályzat 6. §. 2. pontjában foglalt ama rendelkezésnek, mely szerint a nyugdíjintézet tagja 10 év letelte előtt is nyugdíjra igényt tarthat, ha a szolgálat folytán lett szolgálatképtelen, helyesen csak az az értelem tulaj donitható, hogy a nyugdíj