Jogállam, 1903 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1903 / Tartalommutató

276 ///. Magánjog és eljárás. 237- A házassági kötelék fennállása alatt a férjétől külön élő nő sem követelheti vissza a hozományi javakat. Curia felülvizsgálati tanácsa: A felebbezési bíróság tényállásából és az általa elfogadott elsőbirósági tényállásból kitűnik, hogy a peres felek házastársak s bár különválva élnek, a házassági kötelék közöttük birói Ítélettel fel nem oldatott, és hogy a per tárgyát képező ingókat felperes férjhezmenetele alkalmával vitte férje házához. Ily tényállás mellett, minthogy jogszabály, hogy a nő a házassági kötelék fennállása alatt a hozományi javakat férjétől vissza nem követelheti, a kérdés az, hogy a követelt ingók a nő külön vagyonának vagy hozománynak tekintendök-e ? a mi jogkérdést képez és a felülvizsgálat tárgya. A felebbezési biróság ítéletében fölsorolt és felperes által férje házához vitt ingók: bútorok, ágy-és asztalnemüek, evő- és ivóedények és eszközök mind olyanok, a melyek nem kizáróan a nő személyes szükségletére, hanem mindkét házasfél használatára szolgálnak, következően hozományi tárgyaknak tekintendők (Curia 1901 április 13. G. ioo.)- E szerint jogszabályba ütközik a felebbezési bíróságnak az a jogi döntése, mely szerint annak ellenére, hogy a felek között a házassági kötelék mindez ideig fel nem bontatott, I. r. alperest a hozomány kiadására kötelezte, mihez képest a felebbezési biróság Ítéletét a felülvizsgálati kérelemmel megtámadott részében meg kellett változtatni, felperest keresetének eme részével I. r. alperessel szemben is elutasitani. (G. 466/902. sz. a.) 238. Az ideiglenes nötartás mértéke. Curia felülvizsgálati tanácsa : Az ideiglenes női tartást nem az 1894: XXXI. t.-cz., hanem a törvényes birói gyakorlat szabályozza és a törvényes gyakorlat értelmében e czimen a nőt csak a szükséges tartás illeti meg; e tekintetben tehát nem alkalmazhatók az i894:XXXí. t.-cz. 91. §-ában a kiszabott tartás felemelésére vonatkozó elvek, melyek különben nemcsak a férj vagyoni helyzetének javításán, hanem a nő jövedelmének kevesbedésén is alapulnak. Minthogy pedig felperes részére a szükséges tartás már megítéltetett, e mellett egymagában a felperes által felhozott az a ténykörülmény, hogy alperes magasabb fizetésbe jutott, a tartásdíj felemelésére indokul nem szolgálhat. A felcbbezési biróság az a jogi döntése tehát, mely szerint felperest keresetével elutasította és az okozott költségben marasztalta, jogszabályba nem ütközik. (I. G. 662/901. sz. a.).