Jogállam, 1903 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1903 / Tartalommutató

//. Büntetőjog es eljárás. 267 II. BÜNTETŐJOG ÉS ELJÁRÁS. 224. Hatóság elleni erőszakkal kapcsolatos becsületsértés. (Btk. 165., 261. §§.) (C. III. t.) A bejelentett semmiségi panasznak hely adatik; ennek, valamint a Bp. 385. §-nak hivatalból alkalmazott 1. b) pontja okából mindkét alsófoku biróság Ítéletének a vádlott cselekményének minősítését és büntetését meghatározó rendelkezése a Bp. 437. §. 3. bekezdése értelmében megsemmisíttetik, s vádlott csak a Btk. 165. §-ába ütköző hatóság elleni erőszaknak a Btk. 92. és 20. §-ai alapján minősített vétségében mondatik ki bűnösnek. Indokok: A kir. Ítélőtábla által elfogadott első fokú biróság ítéletében a büntetés kimérésénél súlyosító körülményül vétetett ... a bűnhalmazat, holott vádlottat ebben a% ügyben bűnhalmazat nem terheli; mert: a hatóság elleni erőszak elkövetésével ugyanazon egy indulat folyamában kiejtett meggyalázó állitások a legsúlyosabb tettbe olvadt egy cselekménynek tekintendők. E jogi megállapításnak az a folyománya, hogy az előző ítéletekben felhozott súlyosító körülmény mellőztetett, s az összeszólalkozásból támadt és ekként felindulásban kezdett erőszaknak kisebb fokára s ezzel az okozott jogsérelem csekélyebb jelentőségére, mint felette nyomatékos enyhítő körülményre tekintettel, a Btk. 92. §-a alkalmazásának feltétele megállapittatott (1903 június 16-án 5537. sz.). A C. eddigi gyakorlata támogatja e megoldást. Kérdés azonban, hogy nem helyesebbek-e az alsói: biróságok Ítéletei, a melyekkel bűnhalmazatot állapítottak meg. Hiszen a szóbeli becsületsértés legalább is oly független a hatóság elleni erőszaktól, mint pl. az e közben okozott testi sértés. Ha tehát a két utóbbi, bár kapcsolatban és egyidejűleg követtettek el, a 28. sz. döntvény szerint anyagi bűnhalmazatot állapítanak meg, úgy következetesen a becsületsértést sem lehet a hatóság e. erőszak által absorbeáltnak tekinteni, és pedig annál kevésbbé, mert a meggyalázó kifejezések sem az erőszakot, sem a fenyegetést nem helyettesitik és igy nem is lehetnek eszközei a czélba vett bűntett elkövetésének, holott a testisértés azonos azzal az erőszakkal, a melyet a tettes czélja elérése végett használt. 20*