Jogállam, 1903 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1903 / Tartalommutató

//. Büntetőjog és eljárás. 247 tol fenti illeték elöiratott, Zs. József és István oly ingatlanukat adták el dr. H. Ferencznek, a melyre a telekkönyvben utóöröklési jog volt felj egyezve s míg ez fennáll, az ingatlanra vonatkozó tulajdonjog az utóörökösödésre jogosítottak hozzájárulása nélkül át nem ruházható. Az adás-vételi szerződés tulajdonjogot átruházó jogügylet lévén, mindaddig míg a tulajdonjog a vevőre érvényesen át nem szállhat, az adásvevési szerződés teljesülése érvényesen be nem következhetik. A midőn tehát a felek, mert a feljegyzett utóöröklési jog miatt a tulajdonjog átruházható nem volt, 1900 ápr. i-én az adás-vevési szerződéstől kölcsönösen elállottak, a szerződést még foganatba menetele előtt vonták vissza. Tehát dr. H. Ferencz az illeték törlését a bélyeg- és illetékszabályok 99. §-a alapján jogosan igényli. (427/1903. P. sz.) II. BÜNTETŐJOG ÉS ELJÁRÁS. 202. IJnyhitő körülmények megállapítása a Ctiria által következtetés utján s az iratokból vett adatok alapján. Semmiségi panasz bejelentése az ok megjelölése nélkül. (Btk. 92. Bp. 385. §. 3. p., 390. és 437. §,.) Magánokirathamisitás büntette miatt vádolt K. K. ellen a kézdivásárhelyi kir. törvényszéken B. E. (vádlott apósa), továbbá vádlott neje és két idegen egyén mint sértettek panasza folytán indított ügyben vádlott öt rendbeli váltóhamisítása miatt három évi fegyházra Ítéltetett. A marosvásárhelyi kir. tábla a törvényszék ítéletét helybenhagyta. (C. III. t.) A semmiségi panasznak a Bp. 385. §. 1. b) pontjára hivatkozással bejelentett része visszautasittatik; annak az érintett törvényszakasz 3-ik pontjára alapított részét illetőleg azonban hely adatik, mindkét alsófoku bíróság ítéletének a büntetést meghatározó rendelkezése a Bp. 437. §. 3-ik bekezdése értelmében megsemmisíttetik: vádlott az elsőfokú bíróság Ítéletében meghatározott bűntettekért a Btk. 403., 96. és 92. §-ai alapján összbüntetésül a foganatba vcteltől számitandó egv (i) évi börtönre ítéltetik Indokok: Semmiségi ok alapjául szolgáló sérelem megjelölése nélkül, pusztán a Bp. 385. §. 1. b) pontjára hivatkozással bejelentett semmiségi panasz, mint ok megjelölése nélkül használt, visszautasítandó, ellenben a büntetés kérdésére vonatkozóan annak hely adandó, vagyis a Btk. 92. §-a alkalmazásának feltétele megállapítandó volt; mert: