Jogállam, 1903 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1903 / Tartalommutató

//. Büntetőjog és eljárás. IÓI jogerőre emelkedtek, ellenben S. B.-t illetőleg a bűnvádi eljárás megszüntetendő volt, mert nevezett 1902. évi június 3-án a Napló 52. sz. alatt halotti anyakönyvi kivonat szerint meghalt és mert a Btk. 105. §. 1. pontja értelmében a bűnös halálaa bűnvádi eljárást kizárja (17157 '903. szám alatt). Ez a határozat merőben törvényellenes. A Bp. 494. §-a világosan megmondja, hogy mikor emelkedik jogerőre a büntető ítélet. E szerint a Curia s az alsófokú bíróságnak felebbezéssel vagy semmiségi panaszszal meg nem támadható Ítélete meghozatala napján, más itélet azon a napon emelkedik jogerőre, a melyen a pörorvoslatra jogosult az e czélra nyitva álló határidőt elmulasztotta. illetőleg a bejelentett pörorvoslatot visszavonta, vagy a méhen az arra jogosított bíróság a pörorvoslatot végérvényesen visszautasította. Ez a Bp. 494. §. 2. bekezdésének félre nem magyarázható értelme. A fönforgó esetben a kir. Curia 1903 február 10-én foglalkozott az ügygyei. E napon tehát a még életben volt vádlottakra nézve jogerőre emelkedett az itélet. Az időközben elhalt vádlottakra vonatkozó pórorvoslat fölülvizsgálatát a kir. Curia a miatt mellőzte, mert azt a koronaügyész visszavonta, és igy e vádlottra nézve azon a napon emelkedett jogerőre a kir. tábla ítélete, a melyen a semmiségi panasz visszavonása megtörtént. A törvényszék tehát ezt követőleg már nem határozhatott akként, hogy a kir. tábla ítéletének B. K. és B. F. vádlottakra vonatkozó része ((jogerősnek mondatik ki», sem akként, hogy : «A. B. ellenében a bűnvádi eljárás a Btk. 105. §. 1. pontjához képest megszüntettetik». A törvény sem az egyik, sem a másik rendelkezést nem bizta az eljáró kir. törvényszékre, melynek a Curia jogerős határozata után már csak az a föladata, hogy a jogerős birói ítéletet kihirdesse, illetőleg kézbesítse. A koronaügyészségnek most szép tere nyílnék a jogegység érdekében pörorvoslattal élni abban az ügyben, a melyben a semmiségi panasz helytelen visszavonása által ilv törvényellenes határozat hozatalára alkalmat szolgáltatott. 129. Biróktildés. (Bp. 29. §.) A pancsovai törvényszéknél lefolyt két rágalmazást ügyben újrafelvételi kértek. Sértett fél gyanánt az egyik 'bűnügyben a kir. törvényszék elnöke, másikban a kir. ügyész lépett tel. Ez okból a terheltek más biróság kiküldetését kérték. (C. IV. tanács.) Minthogy a királyi törvényszék elnökének felügyeleti jogából származó befolyása méltán azt a gyanút kelthetné fel, hogy a bírák az őt érdeklő újrafelvételi ügyben nem minden elfogultság nélkül járnának el, s minthogy a kir. ügyészt érdeklő ügy immár együtt elbírálandó: a bíróküldés ezekre való tekintettel a Bp. 29. §-ának 2. pontja alapján elrendelendő volt. (1903. február 5-én 11,258. sz.) A bíróküldés előző eseteit lásd a 13. szám alatt.