Jogállam, 1903 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1903 / Tartalommutató

IÓ2 ///. Magánjog és eljárás. 130. Ujrafelvétel a rendőri büntetőbíróság hatásköréhez tartozó kihágási ügyben. (1893. évi XXIII. t.-cz. 5. és 6. S-ok.) Vádlott borkereskedő mesterséges bor készítése és forgalombahozása miatt a vármegye alispánja által másodfokúlag jogerősen elitéltetvén, ezután ujraifelvételért folyamodott, s midőn e kérésével az alsófoku bíróság elutasította: új bizonyíték alapján másodízben is kérte ügyének újrafelvételét. Az alispán e kérésével is elutasította, mire azután felebbezéssel élt a belügyminiszterhez. (B. M.) A vármegye alispánjának másodfokú határozata feloldatik és magára az újrafelvételi kérelemre vonatkozó indokokból uj másodfokú határozat hozatala rendeltetik el. Az az indokolás, hogy újrafelvételi kérelem csak egyszer lenne beadható, a kérelem elutasítására el nem fogadható, mert ez érvelés ellene szól annak, hogy vádlott utólag olyan bizonyítékok birtokába juthat, mely bizonyítékok az újrafelvételi indokolttá tehetik, miután e bizonyítékok esetleg alkalmasak lehetnek arra, hogy vádlott a terhére rótt kihágás vádja és jogkövetkezményei alól felmenthető lenne. Az az érv továbbá, hogy az ismételt újrafelvételi kérelem az ügynek érdemben való hosszabb ideig történő elnyujtását vonja maga után, azaz a jogerős Ítélet végrehajtását késleltetné, szintén meg nem állhat, mert az újrafelvételi kérelem a jogerős ítélet végrehajtását nem akadályozza, a hatóság belátására bízván azt, vajon a jogerős Ítélet végrehajtása foganatositandó-e, avagy felfüggesztendő. (3919/902. sz.) A rendőri büntető-biróság eljárását szabályozó 1880. évi 38.547. sz. rendelet nem szól az ujrafölvételről, és igy a belügyminiszter e határozatának az a jelentősége is van, hogy ezzel az ujrafölvételnek ily ügvekben való megengedése is kétségtelenné válik. Minthogy azonban az ujrafölvétel föltételei és az erre vonatkozó eljárás teljesen szabályozatlan : ez szintén egv ok arra, hogy a rendőri büntető-biróság eljárását szabályozó uj rendelet mielőbb kiadassék. III. MAGÁNJOG ÉS ELJÁRÁS. 131. A vaspályák felelősségéről szóló törvény alapján támasztott kereset elévülése. (1874: XVIII. t.-cz. 9. §.). Felperes férje, R. G., a ki a magyar királyi államvasutaknál mint fékező és vonatmálházó volt alkalmazásban, a tolatás alatt álló vasúti kocsik által elgázoltatott, s a szenvedett súlyos sérülések következtében ugyanaz napon meg is halt. Neje a saját és gyermekei nevében életjáradék iránt pereiteam. kir. államvasutakat. Alperes a kereset elévülé-